Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

Tabló - Konferencia a szocialista korszak néprajztudományáról. Kuti Klára

Konferencia a szocialista korszak néprajztudományáról 2 003. augusztus 28-29-én a hallei Max-Planck-Institutban rendezett workshop keretében tizenhárom előadás hangzott el, mely a néprajztudomány szocialista korszakban elfoglalt helyéről, szerepéről, feladatáról szólt.' Mivel a kevés, de igen aktív előadó-résztvevő nem csupán saját előadásában, hanem az előadásokat követő vitákban is aktívan szerepelt hozzászólással, véleménnyel, a beszámolóban az egyes jellemző felszólalások után zárójelbe tettem a felszólaló nevét, függetlenül attól, hogy gondolatát előadásában vagy hozzászólásban fogalmazta-e meg az illető. A kétnyelvű tanácskozásnak már a címe is reprezentálja azt a tudománytörténeti kátyút, amiből sem eddig, sem most nem sikerült kilábalni. Die Ethnowissenschaften im Zeitalter des Sozialismus in Ostmitteleuropa volt a német nyelven megfogalmazott cím, és Socialist Era Anthropology in Eastern and Central Europe volt ugyanez angolul. Az eltérő szóhasználat abból fakad, hogy a szervezők mindkét nyelven korrekt módon megfogalmazták, miről szól a tanácskozás. A német Ethnowissenschaft tudomásom szerint viszonylag új keletű terminus, és úgy látszik, gyűjtőfogalomnak szánják a Volkskunde, Völkerkunde, Ethnologie, Ethnographie terminusok fölé, megtartva azonban mindegyiknek a közös gyökerét, a görög ethnos, illetve —logos, —graphos szavak összetételét, ezúttal a görög eredetű ethnos és a német Wissenschaft, azaz tudomány szó összetételével, mellyel ily módon egy tapodtat sem mozdult el a német terminológiai diskurzus az előző évtizedek vitáitól. Figyelemre méltó, hogy sem a német nyelvterületen előszeretettel használt 'kultúratudomány', sem az 'antropológia' terminust nem tartották helyénvalónak a szervezők, szemben az angol 'anthropology' használatával. Ez utóbbi természetesen egyrészt korrekt terminus, amennyiben a workshop tematikáját vesszük, másrészt ambivalens is bizonyos értelemben, amennyiben a szocialista időszak 'antropológiá'-ját keressük, hiábavalóan, minthogy a vizsgált térben és időben 'néprajz'-ról kell beszélnünk. A címmel szimbolizált terminológiai egyenetlenség végighúzódott az egyes előadások során; a cseh, a lengyel és a magyar kollégák ugyanakkor külön hangsúlyt fektettek a nemzeti nyelvű terminológiák és a munkanyelvként használt angol-német terminológiák különbözőségének hangsúlyozására és tisztázására. így sem maradtunk azonban félreértések és félremagyarázások nélkül, amennyiben az 'etnografíja' a szovjet néprajztudomány terminológiai hozadékaként aposztrofáltatott, és ez így persze nem igaz (Tilo Grätz). Az 'ethnologia' és az 'anthropologia' az 'ethnographiá'-val szemben gyakran mintegy reformeszmeként lépett fel (nemcsak) a kelet-európai országokban, főleg az utóbbi évtized intézményátkeresztelkedéseikor. Az elméleti-módszertani megújulás azonban nem mindigjárt együtt a névmódosítással (Petr Lozoviuk). A hazai, saját nemzeti-népi