Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

Tabló - Egy (újabb) könyv Erdélyről. László Kürti: The Remote Borderland. Transylvania in the Hungarian Imagination Feischmidt Margit

FEISCHMIDT MARGIT Egy (újabb) könyv Erdélyről László Kürti: The Remote Borderland. Transylvania in the Hungarian Imagination. Albany: State University of New York Press, 2001. 259 p. it lehet ma még mondani Erdélyről? Kevés olyan kis régió van Európában, amelyről ilyen mértékű (ön)ismeret-termelés folyna. A születő írások jelentős része azonnal be is kapcsolódik a hely azonosságtudatának (pontosabban azonosságtudatai valamelyikének) építésébe, a hozzá fűződő érzelmekkel terhelt vagy érzelmekben gazdag (ki hogy gondolja) viszonyok fenntartásába. Az erős emocionalitás és a közösségi (többnyire etnikai) elkötelezettség az Erdéllyel kapcsolatos (szak)irodalom egyik legfontosabb jellemzője. Emiatt bármennyire is gyarapszik, zárt rendszert alkot, még pontosabban legalább két zárt rendszert, hiszen a román és a magyar nyelvű Erdély-irodalom között sem igazán van szellemi átjárás. És még sincsen egészen így, illetve már nincsen egészen így. Hiszen az elmúlt évtizedben több olyan munka született, amelyek sikerrel próbálkoznak egy ezeken a megosztottságokon és partikularitásokon kívüli (felüli) perspektívát megtalálni, amelyből Erdély multietnikus társadalma egyben látható, a különböző, többnyire rivalizáló Erdély-mítoszokat termelő nemzeti diskurzusok pedig egymás viszonylatában értelmezhetők.

1 Kürti László könyvét, amelyet a State University of New York Press jelentetett meg angolul, örömmel vettem kézbe. Azt gondoltam, hogy végre, íme a munka, amely majd a tudományosság nemzetközi vérkeringésébe emeli ezt az éppen hogy elkezdődött szakmai diskurzust. A szerző maga könyve bevezetőjében azt mondja, hogy a kulturális és szociálantropológia elméleti és módszertani eszközeit felhasználva vizsgálta Erdély szerepét, jelentését és jelentőségét a magyar nemzetépítésben és nacionalizmusban. Néhány kortársával egybehangzóan azt állítja - és ez könyve egyik kiindulópontja -, hogy az Erdély-jelenség természetét, lényegét az adja, hogy évszázadok óta két egymással szomszédos nemzet, illetve állam versenyez politikai és szimbolikus értelemben vett ^2 dominanciája fölött. Könyve ezt a konfliktusokkal terhelt hatalomkiterjesztési és jelen- jjs téstulajdonítási folyamatot kívánja az antropológiai elemzés tárgyává tenni. Azokat a „ közeli és távolabbi múltban lezajlott politikai és kulturális mozgalmakat vizsgálja, amelyek Erdély hovatartozását, történelméről, tájairól és lakóiról alkotott képét igyekeztek meghatározni. Ugyancsak konszenzus mutatkozik a kutatók-vagy legalábbis azok egy része- között a tekintetben, hogy az Erdély fölötti konfliktusok és szimbolikus küzdelmek a román és a magyar nemzetépítés és nacionalizmus fontos (de természetesen koronként fontosságában is változó) elemévé váltak. Ez Kürti elemzésének második kiindulópontja: azt vizsgálja, hogy a magyar nacionalizmusban, nemzetképben milyen szerepe volt/van az Erdély-imaginációknak. Azt azonban sajnos nem teszi világossá, hogy mikéntviszonyul a másik jelentésépítő kontextushoz, a román nacionalizmushoz. A könyv 295