Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)
Tabló - Kvalitatív társadalomkutatás és kulturális antropológia. Uwe Flick- Ernst von Kardorff- Ines Steinke, Hrsg.: Qualitative Forschung. Ein Handbuch Kotics József
a leírását tekinti a legfontosabb szempontnak, míg a strukturalizmusnál és a pszichoanalízis esetében a cselekvés- és jelentés-létrehozó mélystruktúrák hermeneutikai rekonstrukciója a cél. A szimbolikus interakcionalizmus és a fenomenológia az adatnyerési eljárásmódok közül elsődlegesen a narratív interjút és a vezérfonal-interjút alkalmazza, s az interpretációs modellek közül a kvalitatív tartalomelemzést, a narratívak szekvenciaelemzését, valamint a hermeneutikus eljárásmódokat részesíti előnyben. Ezek a vizsgálatok legtöbbször a mindennapi tudás elemzésében és a biográfiakutatásban realizálódnak. Az etnometodológia és a konstruktivizmus előszeretettel használja a részt vevő megfigyelés módszerét, de emellett a gyakran alkalmazott módszertani eljárások közé tartozik a csoportbeszélgetés, az interakciók megfigyelése és a dokumentumok kutatásba való bevonása is. Ezen említett irányzatok interpretációs módszerei közé a beszélgetéselemzés és a diskurzusanalízis mellett a dokmentumok értelmezése tartozik. Ezeket az eljárásokat az életvilág-analízis során alkalmazzák, de a kritikai kultúraelemzés (cultural studies) vizsgálatai is ebbe az értelmezési tartományba sorolhatók. A strukturalista és pszichoanalitikus megközelítésmódok elsődlegesen interakciók megfigyelésére és szisztematikus feljegyzésére, valamint fényképek és filmek elemzésére támaszkodnak. Az alkalmazásra kerülő értelmezési módszerek közül főképp az „objektív" hermeneutika, a mélyhermeneutika és a hermeneutikus tudásszociológia említhető. A két irányzat vizsgálatait főleg a családkutatás, az életrajzi és generációkutatás, valamint a társadalmi nemek vizsgálata (gender studies) területén végzi. A kvalitatív kutatás igazi erőssége módszertani eszköztárának sokféleségében, annak kifinomultságában rejlik. Miután a társadalmi aktorok életvilágát lokális-szituatív dimenziójában kívánja leírni és elemezni, a szituációk sokféleségének megragadására alkalmas eljárásmódokat kell alkalmaznia. A módszertani spektrum utóbbi évtizedekben megfigyelhető jelentékeny kiszélesedése, az eljárásmódok finomodása egyaránt jellemzi az amerikai és német kvalitatív társadalomkutatást. Az egyes módszertani eljárások sohasem öncélúak, minden esetben meghatározott teoretikus megfontolások állnak hátterükben. A kvalitatív kutatás mai lehetőségei, hazai recepciója Ha túlzó is Denzinnek ( 1997) az a megállapítása, mely szerint a posztmodern végével a 12 kvalitatív társadalomkutatás egy új tudományos spiritualizmus létrejöttéhez fog hoz- ^ zájárulni, azoknak a kritikai észrevételeknek sem lett igazuk, melyek azt mondták, hogy # itt pusztán egy konjunkturális felfutásról van szó. jg A kvalitatív kutatás újabb elméleti törekvései, módszertani-kutatástechnikai újításai több ponton is kínálnak kapcsolódást a hazai antropológiához. A tematikus és metodológiai kompatibilitás az antropológiai és kvalitatív megközelítés esetében nem vitatható. A kvalitatív társadalomkutatás elméleti megfontolásai és kérdésfeltevései a saját társadalomban fellelhető kulturális idegenség antropológiai megközelítése során nagy fontossággal bírnak. De emellett azok az adatnyerési és -értelmezési eljárások is figyelmet érdemelnek, amelyek az utóbbi évtizedekben alakultak ki. A narratív interjú például olyan, ma már általánosan elterjedt kutatástechnika, amely Magyarországon csak igen szórva- Zoj :: : ;r :
