Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)
SZABÓ MÁTYÁS: Állampolgárság és identitás
ségek alátámasztására a következő tapasztalatokat lehet felsorakoztatni: A szociális biztonságot a legjobban a finnek, legkevésbé a latin-amerikaiak és az olaszok értékelik. A betegellátó rendszert a feketék és a törökök értékelik a leginkább; a politikai jogokat a törökök és a görögök, legkevésbé a latin-amerikaiak; a svéd természetet leginkább az olaszok; a jól működő közigazgatást az olaszok és latin-amerikaiak; a lakásokat legjobban a finnek és legkevésbé a latin-amerikaiak stb. (vö. Bergman-Swedin 1982:167 skk.). Markáns különbségek figyelhetők meg a felsorolt dolgok megítélésében, részben attól függően, hogy menekültekről vagy vendégmunkásokról, részben pedig attól függően, hogy magas vagy alacsony képzettségű emberekről van szó. Feltehetőleg akkor tudták leginkább értékelni ezeket, ha vagy megvoltak, vagy ha éppen ellenkezőleg, nem voltak meg a hazájukban. Figyelemre méltó azonban, hogy Svédország legnagyobb értékeinek egyike, a természet nem igazán vonzza a bevándorlókat. Az esetek többségében a svéd éghajlatot negatív tényezőként ítélik meg, amely sok esetben fontos okot szolgáltat a visszavándorlásra. Ennek ellenére óvatosnak kell lenni, és nem szabad általános érvényű következtetéseket levonni a hasonló értékelésekből. A döntés kimenetele részben egy adott bevándorlócsoport összetételén múlik. Állampolgárság és identitás Egy török vállalkozó, aki nem kevesebb mint négyszeri sikertelen kísérletet tett a svéd állampolgárság megszerzésére, I 986-ban felsorolta az eredeti állampolgárságának megtartása mellett szóló érveit. Az érvek jól átgondoltak voltak nyilvánvalóan azért, mert ezeket mind a honfitársaival, mind a más az állampolgárságot kérelmező bevándorlókkal osztotta. Első helyen a szülőföldje iránt érzett „szentimentális" kötődést említette. „Azért hagytam el hazámat, hogy jobban megismerhessek más embereket, fejlődjön személyiségem, és jobb anyagi színvonalat érjek el. Egy värmlandi, smälandi vagy egy norrlandi Svédországon belül költözhet Stockholmba vagy Göteborgba, de ők szeretik a szülőföldjüket, és nem akarják elfelejteni soha, hol születtek és nevelkedtek. Nem akarják kitörölni emlékezetükből, vagy tagadni a szülőhelyüket." Említ további okokat a régi állampolgárság megtartására: a Törökországgal szemben fennálló vízumkényszer, az esetleges törökországi nyári tartózkodás nyugdíjaskorban, a hazában szerzett örökséggel kapcsolatban felmerülő vagy a törökországi vállalkozásokat érintő adóterhek (amelyek könnyebben megoldhatók, ha megtartják az eredeti állampolgárságukat; Arbetsmarknadsdepartementet 3025/86). Az állampolgárságért folyamodók listáján tehát szentimentális vagy emocionális okok, a hazához való kötődés szerepelt, amelyeket közelebbről szeretnénk megvizsgálni. Egy korábbi vizsgálatban, amelyet választójogi szempontból végeztünk (Statens Offentliga Utredningar 1984:12), kiderült, hogy az állampolgárság esetleges váltása a megkérdezettek egy részénél identitásproblémákat idézhet elő. Észrevehető, hogy gondot okozott a válaszadók számára egy absztrakt identitásfogalom kialakítása. Ezért felvethető, hogy nem is sikerült mindent kideríteni, aminek itt lenne a helye. A megkérdezettek különbözőképpen fejezték ki magukat az identitás tartalmával kapcsolatban. Az identitásfogalom gyakran nem is szerepel a bevándorlók szóhasználatában, hanem más terminusokat alkalmaznak helyette: az okok lehetnek érzelmi, szubjektív, pszichológiai
