Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

SZABÓ MÁRYÁS: A néprajz jelene és a jelen néprajza (Mohay Tamás interjúja Szabó Mátyással)

Ebben a kutatásban három intézmény vett részt: az Északi Múzeum, az uppsalai Néprajzi Intézet és az umeâi Történeti Intézet, ahol egy adatbázist akartak létrehozni, mivel az ottani egyetem viszonylag új. Mi képeztük ki az összes interjúirányítót, legalább húsz embert, s persze mi is csináltunk interjúkat. Én ennek a szervezésével és vezetésével foglalkoztam elsősorban, rendszeres szemináriumokat tartottunk, ahol továbbadtam, amit tudtam: technikai dolgokat, az anyag tárolását, és nagy hangsúlyt fektettünk az erkölcsi és etikai kérdésekre. Ezt abban az időben dolgoztuk ki, és nagyon komolyan vettük. A bevándorlás olyan mértékű volt, hogy bizonyos fokig magát a svédséget is új megvilágításba helyezte, hogy többféle kultúra, eltérő vallási hagyományok találkoztak. Svédország a világ kicsiben, ahol minden előfordul: minden etnikum, minden nemzetiség, minden nyelv, minden vallás. Most már ott tartunk, hogy mecseteket építünk több helyen, nagyobb városokban a muzulmánoknak külön részlegük van a temetőkben. Jelentősebb ipari és egyetemi városokban szinte minden negyedik emberen látszik, hogy külföldről jött. A bevándorlók jó része, talán egyharmada belevész a tömegbe, mert Skandináviából vagy Közép-Európából érkezik; a magyarjainkat már nem nagyon mondanám bevándorlónak, mert szinte csak sötétebb szemük, hajuk jelzi, hogy mások, de különben az egész megjelenésük, viselkedésük, ruházatuk nem árulkodik olyanformán, mint például a közel-keletieké, afrikaiaké. A migrációkutatásban a hatásokkal és érintkezésekkel, vagy inkább a beilleszkedéssel foglalkoztatok, vagy a különböző csoportok egymás közti kapcsolataival? Ennek különböző részeivel, tulajdonképpen szinte mindegyikkel. Néprajzi témákkal, például: bevándorló nők pozíciója a svéd társadalomban, az iskoláztatás, egy nagyon szép könyv jelent meg a bevándorló gyerekekről az óvodában.

16 A stockholmi egyetemen van egy projekt, amely a bevándorló, főleg az arab országokból érkezett nők testkultúráját és szexualitásátvizsgálja, összevetve a svéd társadalommal: mennyiben közös azzal, mit hoztak magukkal, mennyire tartják meg azt a rengeteg szokást, amely a körülmetéléssel kapcsolatos.

17 Több becsületgyilkosság történt, a legutóbbi körülbelül másfél éve. Egy 26 éves kurd lányt az apja meggyilkolt, mert nem úgy viselkedett, ahogy a családja, rokonsága és nemzetisége megköveteli. Nem ez volt az első, de olyan óriási visszhangot keltett, hogy a temetésén három miniszter és több ezer ember volt jelen. Persze kissé nagy ügyet csináltak belőle. Olyan ütközések vannak az egyes kultúrák és a svéd társadalom között, amelyek szinte megoldhatatlanok. Ez a Svanberggel közös könyv ebből a migrációs kutatásból született.

18 Igen, ez egy kézikönyv arról, hogyan dokumentáljuk a migrációs kultúrákat. Bevándorlókutatók hatalmas számban fordulnak elő minden egyetemen és minden diszciplínában, a pszichológiában, a történészek között és az orvostudományban is. Uppsalában megmutatkozott, hogy szeretnének kézhez kapni valamiféle eligazítást. Svanberg kollégámmal abból indultunk ki, hogy minden ország történetírásának elkerülhetetlen köve-