Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)
SZABÓ MÁTYÁS: Állampolgárság és identitás
úszták azokat az identitásproblémákat, amelyek az állampolgárság váltásánál keletkeznek. A problémát ugyanis nem az új állampolgárság megszerzése jelenti, hanem a régi elvesztése. Tehát létezik még egy kategória a fentiekben említettek mellett: a menekültmodell a szabad bevándorlás modellje mellett. Az állampolgársággal szembeni attitűdök vizsgálatával felderítettünk egy csomó tényezőt, amelyek normálkörülmények között irányítják a csoport vagy az egyén gondolkodását ezekben a kérdésekben. A következőkben kísérletet teszünk ezek rendszerezésére. Az alábbi alaptényezők megtalálhatók voltak szinte mindegyik állampolgárság váltása esetén, még ha teljesen különböző összetételben is. Ez nagyon fontos körülmény, ugyanis éppen a különböző kategóriák intenzitásának a foka eredményezi a különböző modelleket. Korábban kiemeltük, hogy az állampolgárságról vallott nézet nagyon érzékeny a politikai és gazdasági fejlődési tendenciákra, és ezért állandó változásban van. Gyakran megbizonyosodhatunk, hogy milyen drasztikus lehet ez: egy és ugyanaz a személy megváltoztathatja véleményét a főbb irányvonalakkal kapcsolatban. Az a tendencia sem szokatlan, hogy valaki vált az identitás által vezérelt viszonyról a racionálisra. Önmagában véve ez logikus fejlődés egy hosszabb tartózkodást követően a bevándorlóországban. Az identifikáció növekvő átértékelése nem feltétlenül eredményezi a régi identitásról való lemondást, hanem inkább teret ad egy új hovatartozás-érzés kibontakozásának. Könnyebb felvenni új impulzusokat, mint lemondani arról, ami megvan. Az állampolgárság váltása hátterében meghúzódó változatos attitűdök magyarázata három különböző síkon keresendő: I. Az általános síkon, ahol állami és az állam felett álló intézkedések irányítanak, miközben az érintett emberek nem tudnak hatást gyakorolni a történésekre. 2. A csoportos sík az egyénekre gyakorolt nagy befolyásával. 3. Az egyén síkja, ahol a végleges döntés születik. Az általános sík Az általános sík tényezői mind a ki-, mind a bevándorlási országokat érintik, mindenekelőtt ami az állampolgárságot szabályozó törvényeket és rendeleteket illeti. Az elsődleges tényező a törvényhozás, amely világosan meghatározza, ki lehet az állam polgára. A törvények teremtik meg a honosítás jogi és adminisztratív kereteit. Több európai országhoz képest a svéd törvények és rendeletek mára legtöbbször már nem gördítenek akadályt az állampolgárság cseréje elé. Kivételt képez ez alól a kettős állampolgárság egyezmények által kötött korlátozása. A törvény alkalmazásának is következménye van a honosítás szempontjából: milyen komoly az engedélyezési eljárás, és hogy dönt az engedélyező hatóság néhány nem egyértelmű esetben. Jogi tekintetben messzemenő közeledés van a svéd állampolgárok és a külföldiek között, azonban van még néhány terület, ahol jelentősége van a svéd állampolgárságnak. Ezek a viszonyok hatással vannak a kérelmezők által tanúsított honosítási hajlandóságra. A kivándorlási ország állampolgárságot szabályozó törvényei ezzel szemben gyakran megnehezítik a honosítási eljárást azáltal, hogy bonyolítják az állampolgárságukról való lemondás feltételeit. A bevándorlási politika adja meg a bevándorlók jövővel kapcsolatos terveinek alapját. A svéd bevándorlópolitikai vita az 1970-es évektől a bevándorlók kultúrája körül forgott, ahelyett hogy (mint a legtöbb nagy bevándorlóországban) az állampolgárság által előírt
