Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

Tabló - Sziget és identitás kaleidoszkópon keresztül. Milena Sunnus: Öland. Lebenswelt und Konstruktion kultureller Identität auf einer schwedischen Ostseeinsel Sonneuend Anna

mát is, amely szerinte a svéd nép jellemzőinek vizsgálatában igen hangsúlyos szerepet kap. Számukra a magány nem a szomorúságot jelenti, hanem csupán realitást. Ez mutatkozik meg Öland példáján is: a betelepülők, illetve az ide látogatók a csend és a nyugalom miatt jönnek ide. A személyes identitás kialakításában nagy szerepet játszik a haza fogalma. Megvizsgálja a különböző hazaelképzeléseket, -meghatározásokat, szintén a festők vallomásai alapján. Felfedezi, hogy a regionális identitás kialakulásában is, amely egy meghatározott helyhez köthető, a hazaelképzelések fontos szerepet játszanak. Számára ez paradox, mivel a német hazafogalom személyes jelleget hordoz magában (a privát szférához tartozik), míg a regionális identitás ezzel ellentétes. Végül az utolsó fejezetben Ölandnak mint hazának a kérdését elemzi. Azt határozza meg, hogy Öland kinek jelentheti a hazát. Ekkor derül ki, hogy Ölandon a történelmi tényezők vajmi kevés szerephez jutnak: a viking múlt emlegetése néhány turistalátványosságban merül ki csupán. Nincsenek történelmileg jelentős eseményekről tanúskodó épületek sem, mint az ellentétként sokat emlegetett Gotland szigetén. A halász-paraszt önmeghatározás kezd eltűnni, átalakulni. Ölandot jelenlegi törekvése, az úgynevezett ölandi kultúrtáj kialakítása határozza meg döntően, ezt támogatják a sajtóorgánumok és a különböző kulturális események. Ezzel függ össze a festészet propagálása és a művészkolónia támogatása is. A belső világ homogenitása és a külső világ egyenetlensége, a vele való konfrontáció mind a szigethez tartozás érzését erősítik. A haza érzésének is egyik alkotóeleme az odatartozás, amelyben stabilitást talál az egyén. Ez a hely, az idő és az életlehetőségek által meghatározott csoporthoz tartozás tudatának az érzése, amely büszkeséget ad az ott élőknek, mindannak ellenére, amit Öland gazdasági jellemzőiről elmondtunk. Kérdéses, hogy ez az összetartozás-érzés és a másik területektől, a külső világtól való elhatárolódási képesség elegendő-e arra, hogy ölandi identitásról beszéljünk. Ami bizonyos, hogy ölandi identitás az, amit néhányan vissza kívánnak kapni, ahogyan az egyik hagyományőrző egyesület tagja kifejezte. A vizsgálat sok szempontúsága, szemléletbeli gazdagsága és sokrétű kérdésfeltevése mindenképpen figyelmet érdemlő a magyar kutatás számára is. Sunnus szép példát nyújt az olvasónak arra, hogyan lehet a néprajzi-antropológiai kutatás mai szempontjait, elveit érvényesítve képet alkotni egy történelmileg zárt, azonban állandóan változó terület és társadalom bizonyos jellemzőiről, nevezetesen annak kulturális identitásáról. Eközben a társadalomképző és közösségteremtő erők is a figyelem látókörébe kerülnek. Ugyanakkor Sunnus módszertani bravúrja, a „kaleidoszkópkutatás" szintén tanulságokkal szolgálhat.