Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

LAJTAI LÁSZLÓ: A minangkabau gyógyító orvosantropológiai zemszögből

jósolták. Ennek dacára a rendszer a mai napig élő és nyomon követhető, ahogy alkalmazkodik a modern viszonyokhoz (Kahn I 993). A jellegzetesen matrilineáris, matrilokális, de a panghulu- (falufőnök-) rendszer miatt férfi politikai vezetésen is alapuló minangkabau rendszernek az iszlámmal, valamint a modern, nacionalista pánindonéz eszmékkel való integrációja és különösen ennek interpretálása a külvilág, a Nyugat felé a minangkabau kulturális elit számára is nehézségeket okoz (Sulaiman 1995). Ami a gyakorlatban, a hétköznapokban szervesen és alkalmazkodóképesen működik, az a publikusság formális szintjein megfogalmazva fogalmi csapdákban vergődik a kizárólagosságra, egyértelműségre és lineáris logikára építő s emiatt torzító ideológiai keretek miatt. A minangkabau kultúra, a Föld feltehetőleg legnagyobb élő matrilineáris kultúrája felkeltette a feministák és a feminista antropológusok érdeklődését is. A matrilinearitás és az anyaágú vagyonöröklés mellett hagyományosan az anyai nagybácsi szerepelt mint családfő és döntéshozó. A korábbi leegyszerűsítő feminista nézetek helyett, melyek szerint a nők egésze mint homogén csoport közösen szenvedi el az alárendeltséget a férfiaktól, az I 990-es évektől szofisztikáltabb, immár a „gender" fogalomhoz kapcsolt nevezett elméleteket dolgoztak ki. Ebben már megjelenik az a gondolat (Karim 1995), hogy a nemhez kapcsolt társadalmi egyenlőtlenség csupán a nyugati kultúrában élő feministák előfeltevése, viszont sok helyen a valóságban, így Délkelet-Ázsiában is a közös felelősségen és kooperáción alapuló komplementer bilateralizmus jellemző. A női hatalom és a rugalmas női szerepek megnyilvánulásait sokszor nem vették figyelembe a modern nyugati eszméken és értékeken felnőtt tanulmányozók. Bár korábban a minangkabau matrilineáris rendszer hanyatlását és bukását jósolták, úgy tűnik, a matrilineáris rendszer a modern minangkabau kultúrában őrzi fontos szerepét. A rendszer, mint minden kulturális rendszer, folytonosan változik, átalakul, nincs egyetlen kitüntetett kiindulópontja vagy abszolút referenciapontja. Az anyai nagybácsihoz fűződő kötelékek ugyan valamelyest meglazultak az utóbbi évtizedekben, de a matrilokalitás továbbra is messze a leggyakoribb verzió, és az érdeklődő fiatal továbbra is a leszármazási csoport vezető alakjához fordul a nemzetségi vagy nemzeti történelemről szóló, tradicionális módon terjedő információkért. A minangkabauk között egyaránt előfordulnak urbanizáltak és rurális viszonyok között élők, műveltek és iskolázatlanok, állami közszolgálatban állók, farmerek és napszámosok, vállalkozók, kereskedők stb. A matriarchat, antropologi vagy sociologi szavak, holland írásos és ejtési változatban, nem ismeretlenek a művelt minangkabauk előtt. Minden egyes település különböző mértékben érintett a média, az állami ideológia, a Nyugat-orientált képzettség és vonzódás, illetve a vallási fundamentalizmus tekintetében. Mindezek együtt egyrészt egy komplex társadalmat jeleznek, másrészt mutatják, hogy a szociális és közösségi életnek meglehetősen különböző megnyilvánulási formái fordulhatnak elő. Fontos, hogy mindezek a különbségek nem csupán a globaíizáló világ termékei, hanem a minangkabauk által benépesített terület ment keresztül gazdaságilag és történetileg is nagy változatosságot mutató fejlődési formákon.