Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

NAGY TERÉZIA: Az underground zenei szubkultúra a mai nagyvárosban

Szubkultúrák, ifjúsági szubkultúrák A szubkultúrák a domináns társadalom kulturális mezejében jelennek meg, annak egy értékét, értékkomplexumát középpontba állítva, választanak olyan kulturális cselekvése­ket, amely eltérő a többségi kultúráétól, de a csoporton belül azonosak. A csoportok létrejötte egy közös válasz megtalálásában, hasonló érték- és tevékenységorientációk mentén lehetséges. A hiányra adott kulturális válaszokat a szubkultúrák jelenítik meg az egyének számára. A kulturális megoldások és a közösséghez való tartozás biztonsá­ga teszi lehetővé, hogy az egyén számára elfogadhatóvá váljon egy, a dominánstól elté­rő cselekedet. A domináns kultúra mezején belül több szubkulturális megoldási modell választható - a választás azonban függ a látómező szélességétől, a szubjektív értékpre­ferenciáktól és egy sor döntéstől. A kiválasztás után az egyén azonosulása is fokozatos, a szubkulturális karrier kiépülése nem azonnali. A szubkultúrák olyan problémamegoldási modellek, melyeken belül az egyén érvé­nyesülni képes (Rácz 1 989:25), ugyanakkor kifejezheti másságát. A csoport kész kultu­rális válaszokat kínál (Hoppal I 984:386), melynek mentén az egymással interakcióban állók között olyan pozitív belső klíma jön létre, amely az összetartozás érzését kelti ­kifelé pedig ellenséges vagy zárt (Brewer 1998). Közös csoportnorma, kulturális ízlés és fogyasztás, szimbólumrendszer és nyelvi szimbólumrendszer jellemzi a szubkulturális csoportokat. Ezek alapvetően eltérnek a többségi társadalométól, ugyanakkor a csopor­ton belül nem homogének, mert az egyes egyének különböző módon és mértékben azonosulnak a szubkulturális mintával. A szubkultúrák nem függetlenek a többségi társadalom kultúrájától és normájától ­inkább tekinthetők azon belül sűrűsödési pontoknak. Ezzel párhuzamosan az általuk bemutatott kulturális mintákat kulturális szövegként kell kezelni, melyben a kultúra nyelve mindaz a szellemi és materiális termék, melyet létrehoznak a résztvevők, csoporttagok, akik maguk egyénenként is részesei a domináns kultúrának (is). Ezáltal a többségi társadalom és az abban megjelenő más szubkulturális csoportok kontextusai a vizsgált szubkultúrának. A vizsgált szubkultúra pedig csak ebben a kon­textusban, pillanatnyi tér-idő kontextusában érthető, ezért annak interpretálásakor ezt figyelembe kell venni. A kutató által létrehozott képek egy nem létező valóságot hoznak létre, mindazok­ból az információkból, melyet egy hosszabb időintervallum folyamán gyűjt össze. Lehe­tőségvan a szubkultúrában részt vevők látásmódjának, életstílusának, kulturális mintá­inak megragadására, ahogyan a társas kontextusban megjelennek, de azok mind egy­szeri és megismételhetetlen, eseti konstrukciók. Ezeknek az egyedülvaló jelenségeknek az értelmezése során megfigyelhető azonban, hogy amikor a fizikai, pszichés készteté­sekre megjelennek a cselekvések, azok bizonyos kulturális minták mentén szerveződ­nek. Ezek a kulturális minták egy közös kulturális-társadalmi valóság válaszmodelljei; a valóság felszeletelését jelenti azokat külön vizsgálni, ám ugyanakkor ezzel válnak meg­foghatókká. E minták egymás viszonylagosságában nyerik el értelmüket (lásd Hebdige 1989:1 30), egymástól eltérnek. Még ha valamelyik domináns is, egy másik szemszögből - a szubkulturális aspektusból - bizony eltérő.

Next

/
Thumbnails
Contents