Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

Helyzet - Wilhelm Gábor: A jelenkorkutatás dilemmái a néprajzi múzeumokban

beli távolság vagy a közelmúlt adta perspektíva, rálátás emel ki fontosnak látszó egységeket, témákat a jelenkor szövevényéből. Még a kelet-európai politikai változások előtt az NDK-t, illetve a fordulat után is a volt NDK-t többen a „modern kor mindennapjai múzeumának" nevezték (Köstlin 1999:21), mely megőrizte az 1950-es évek számos jellegzetességét. Az 1993-ban Eisenhüttenstadtban megalapított Dokumentationszentrum Ailtagskuitur der DDR a még jelenlévő múlt, a kelet-német mindennapok lassan eltűnőben levő tárgyi kultúrájának a dokumentálását és múzeumi gyűjtését tűzte ki célul. A dokumentációs központ nemcsak a még megtalálható, ám egy korábbi korszakra jellemző tárgyakat gyűjti össze, hanem igyekszik őket még a jelenben megszólaltatni (Müller, Hrsg. I 999). Egy gyűjtési terv kidolgozása helyett, mely eleve feltételezné az NDK-s közelmúltnak egyfajta tudományos értelmezését, a mai hétköznapokban jelen levő értelmezések, emlékek mentén alakítja folyamatosan a gyűjtést, felmérést és kutatást. A jelenkor a maga összetettségével számos kihívást tartogat a kutatók számára. A kínált tematika szinte áttekinthetetlen, az esettanulmányok és az általánosíthatóság viszonyának tisztázása fokozottabb követelményként jelentkezik. Az egy-egy korszakot múzeumi eszközökkel dokumentálni szándékozó intézmények nem hagyatkozhatnak egyedi, izolált, sokszor ad hoc gyűjtésekre, ha általánosabb képet kívánnak nyújtani a vizsgált időszakokról. Az eddigi próbálkozásokra a különböző intézmények közötti együttműködés, a módszertani háttér kidolgozása, a kutatott és gyűjtött témák metaregisztrációja (központi nyilvántartása) és a kutatásközpontúság volt a jellemző. Bár a Samdok programot egyaránt érték és érik külső, belső módszertani kritikák (CzapkaGrieshofer-Schindler-Tschofen 1994'-13-14), a regionális és tematikus erőforrások megosztása mint a jelenkor-dokumentálás egyik alappillére eddig minden esetben bevált. JEGYZETEK 1. Hasonló történt a néprajzi, etnológiai tér fogalmával is a városkutatások megindulásával (lásd Wilhelm 1996). 2. Ennek az előadásait lásd Néprajzi Értesítő 2001. 3. Az I 970-es évek elejétől húsz éven keresztül az Osztrák Tudományos Akadémián belül mükö- ^ dő Institut für Gegenwartsvolkskundéval karöltve. ~i X * ívífe 331