Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)
KOVAI CECÍLIA: Az átokról. „Cigány beszéd" a gömbaljaiak között
hiszen tulajdonáról mégsem mondott le teljesen, hanem átkával még utána nyúlt, tehát kényszerből adta csak. Az, hogy valaki „fösvény", talán a leggyakrabban elhangzó vád Gömbalján, szinte mindenki feje fölött ott lebeg mint megbélyegzés. Mintha az átkozódás e formájánál a nyilvánosság és az egyén szembekerülne egymással, hiszen az, akitől kérnek, tudja, a nyílt elutasításért a többiek elítélnék, szemben azzal, ha „rafináltan" el tudja rejteni javait. Enélkül nem marad más hátra, adnia kell. Itt az átkozódás az egyéni akarat érvényesítése a nyilvánossággal szemben. Valamit „eltagadni" vagy aránytalanul nagy ellenszolgáltatás fejében adni átkot hozhat a családra. Csutak Mari például egyszer több kiló lisztjéért nem mert pénzt kérni sógornőjétől, mert félt, hogy az majd megátkozza ezért. Az asszony nem gömbaljai, és viszonylag ritkán találkoznak Marival, ilyen esetben pénzt kérni és elfogadni természetes dolog. A sógornő kifejezetten sértőnek érezte, és a bizalmatlanság jelének tudta be Mari aggodalmait, addig nógatta az asszonyt, míg a pénz gazdát cserélt. Az átkok nem elhanyagolható tényezők az apróbb üzletelésekben sem, mint kapottadott „áruk", hiszen megfontolandó egy cigánynak, hogy cigarettaínség idején hitelbe, ám kiugróan drágán adjon el cigit, amiért cserébe esetleg egy átkot is kap a vásárlótól, vagy olcsóbban adja a cigit, de megússza átok nélkül. Mint látjuk, az átoknak lehet gazdasági aspektusa is. Az átkok, amelyek vannak Az átkot mindeddig úgy vizsgáltam, mint alapvetően a nyelvben létező jelenséget, amit kimondanak, gondolnak, „úgy" vagy „nem úgy", játszanak vele, osztályozzák, és mindig személyekhez kötik. Léteznek azonban olyan átkok, amelyek egyszerűen vannak, például ennek vagy annak „átok van a családján", „átok van a pénzén" stb. Ezek az átkok akkor sújtanak egy cigányt, ha az valami olyasmit tesz, amit többé-kevésbé az „egész cigány" elítél. Ezeknek az átkoknak a feladóját, előidézőjét általában Istenben vélik megtalálni. Ha valakinek átok van a családján, azt leginkább a „vérfertőzéssel" hozzák összefüggésbe. A „vérfertőzés" az, ami „bűn", és ez nem minden esetben jelenti a rokonok közötti házasságot. Gömbalján még csak kibogozhatok a rokoni kötelékek, de ezek azután átnyúlnak egészen Sályba, Bogácsra, és ott számomra felderíthetetlenül összekuszá- 7 lódnak. Sály és Bogács azok a helyek, ahonnan gyakran hoznak maguknak házastársat a gömbaljai fiatalok, így aztán könnyen lehet, hogy a rokoni szálak Gömbalján újra találkoznak. A gömbaljai cigányokkal való megismerkedésem óta folyamatosan fény derül a különböző házastársak közötti rokoni kapcsolatokra. Minél távolabbi rokonság van a házastársak között, a „vérfertőzés" vádja annál inkább enyhül. Ráadásul ha a fiú vagy a lány nem gömbaljai, tehát „idegen", az a rokonság tényét még inkább elmoshatja. Feri és Szandra távoli rokonok, de Feri „idegen" kamasz fiúként érkezett Gömbaljára, ahol Szandra szinte mindenkinek a „testvére", így Feri „idegensége" felértékelődött, és a kettőjük közötti házasságban a vérkapcsolat nem vált fontos tényezővé. Vannak azonban olyan házastársak, akikről a „vérfertőzés" ténye az „egész cigány" rsi rs "-~ fS'
