Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)
TURAI TÜNDE: „Önként mentünk erőszakkal." Életpálya-alternatívák az 1940-es évek rendszerváltása után
TURA I TÜNDE „Önként mentünk erőszakkal." Életpálya-alternatívák az 1940-es évek rendszerváltása után* Hat életpálya-interjú elemzésével a cikk arra keresi a választ, hogy a szocializmus hatalomra jutását követő változások az I 940-es években hogyan hatottak mikroszinten a hétköznapi életre az agrárszférában a romániai Szilágyságban, a korábbi „általános forgatókönyv" folytatásának lehetősége miként változott meg az új körülmények között, és az új helyzetek milyen új életstratégiák kidolgozását és alkalmazását tették szükségessé. A szerző arra is kitér, hogy a hatalom szócsöveként funkcionáló szocialista sajtóban milyen életpályákat mutattak be a példaképként és a pályaorientációk befolyásolásának szándékával. Az előírt és a ténylegesen megvalósított életutak összevetése révén egyaránt láthatóvá válnak a makroés a mikroszint egyezései és eltérései. "Terepmunkánk során folyamatosan egyéni életsorsokkal találkozunk még akkor is, ha nem ez képezi kutatásunk tárgyát. Akár az adott közösség szokáskultúráját, akár társadalmi aspektusait, akár kulturális tudását, akár tárgyi világát kívánjuk megismerni, megkerülhetetlen az egyéni dimenzió, aminek fontosságára már a múlt század első felétől felfigyeltek, s azóta is részét képezi a kutatói érdeklődésnek a társadalomtudományok több területén. 1 Mivel a néprajzi gyűjtés legalapvetőbb és leggyakrabban használt módszere az interjúkészítés, a beszélgetésekben elkerülhetetlenül felsejlik az adatközlő élete vagy életének egyes periódusai, hiszen legyen szó akár kulturális kérdésekről, akár társadalmiakról, és akár makro-, akár mikroszintűekről, a válaszokban ezeknek a személyes megélése is megfogalmazódik. Ezek az ismeretek szolgálhatnak „eszközül", kiegészítő adathalmazként egy adott probléma megértéséhez, de az életpályák és élettörténetek az önálló kutatás tárgyát is képezhetik. Az egyéni életpályákban a makroszintű események s főleg a nagyobb méretű változások mind-mind nyomot hagynak, s a megfordított perspektíva, azaz az „alulnézet" ezek figyelemre méltó visszatükröződését és kutatásra érdemes értelmezését adja. Ez motivált abban, hogy egyéni életpályákon keresztül közelítsek az I 940-es évek rendszerváltásához, illetve az ezt követő évtizedek jelenségeihez. Olyan politikai hatalomváltás volt ez ugyanis, ami nagyméretű és széles körű gazdasági és társadalmi változásokat eredményezett. A szocializmus „építésekor" - hadd éljek a kor kedvelt kifejezésével - a régi világot, annak számos aspektusát átstrukturálva vagy érvénytelenítve, valamint új elemeket beemelve formálták, az új ideológia és államvezetési érdekek függvényében. Az az általános forgatókönyv, 2 amely eddig kijelölte azt a sematikus körvonalat, amelyben az egyén választási alternatívái lehetőségként megjelentek pályaalakításában, S "c:0