Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

TURAI TÜNDE: „Önként mentünk erőszakkal." Életpálya-alternatívák az 1940-es évek rendszerváltása után

TURA I TÜNDE „Önként mentünk erőszakkal." Életpálya-alternatívák az 1940-es évek rendszerváltása után* Hat életpálya-interjú elemzésével a cikk arra keresi a választ, hogy a szocializmus hatalomra jutását követő változások az I 940-es években hogyan hatottak mik­roszinten a hétköznapi életre az agrárszférában a romániai Szilágyságban, a ko­rábbi „általános forgatókönyv" folytatásának lehetősége miként változott meg az új körülmények között, és az új helyzetek milyen új életstratégiák kidolgozását és alkalmazását tették szükségessé. A szerző arra is kitér, hogy a hatalom szócsöve­ként funkcionáló szocialista sajtóban milyen életpályákat mutattak be a példakép­ként és a pályaorientációk befolyásolásának szándékával. Az előírt és a ténylege­sen megvalósított életutak összevetése révén egyaránt láthatóvá válnak a makro­és a mikroszint egyezései és eltérései. "Terepmunkánk során folyamatosan egyéni életsorsokkal találkozunk még akkor is, ha nem ez képezi kutatásunk tárgyát. Akár az adott közösség szokáskultúráját, akár társa­dalmi aspektusait, akár kulturális tudását, akár tárgyi világát kívánjuk megismerni, meg­kerülhetetlen az egyéni dimenzió, aminek fontosságára már a múlt század első felétől felfigyeltek, s azóta is részét képezi a kutatói érdeklődésnek a társadalomtudományok több területén. 1 Mivel a néprajzi gyűjtés legalapvetőbb és leggyakrabban használt módszere az inter­júkészítés, a beszélgetésekben elkerülhetetlenül felsejlik az adatközlő élete vagy életé­nek egyes periódusai, hiszen legyen szó akár kulturális kérdésekről, akár társadalmiak­ról, és akár makro-, akár mikroszintűekről, a válaszokban ezeknek a személyes megélése is megfogalmazódik. Ezek az ismeretek szolgálhatnak „eszközül", kiegészítő adathalmaz­ként egy adott probléma megértéséhez, de az életpályák és élettörténetek az önálló ku­tatás tárgyát is képezhetik. Az egyéni életpályákban a makroszintű események s főleg a nagyobb méretű válto­zások mind-mind nyomot hagynak, s a megfordított perspektíva, azaz az „alulnézet" ezek figyelemre méltó visszatükröződését és kutatásra érdemes értelmezését adja. Ez motivált abban, hogy egyéni életpályákon keresztül közelítsek az I 940-es évek rendszer­váltásához, illetve az ezt követő évtizedek jelenségeihez. Olyan politikai hatalomváltás volt ez ugyanis, ami nagyméretű és széles körű gazdasági és társadalmi változásokat eredményezett. A szocializmus „építésekor" - hadd éljek a kor kedvelt kifejezésével - a régi világot, annak számos aspektusát átstrukturálva vagy érvénytelenítve, valamint új elemeket beemelve formálták, az új ideológia és államvezetési érdekek függvényében. Az az általános forgatókönyv, 2 amely eddig kijelölte azt a sematikus körvonalat, amelyben az egyén választási alternatívái lehetőségként megjelentek pályaalakításában, S "c:0

Next

/
Thumbnails
Contents