Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

CSÁSZI LAJOS: Viselet és identitás. A finnugor néprajzi muzeológia lehetőségei Finnországban (Wilhelm Gábor interjúja Lehtinen Ildikóval)

Mennyire fontos e kutatások során a helyi nyelv ismerete? Valamennyire kell tudni használni a helybeliek nyelvét, anélkül nem lehet. Tamara és Tatjána természetesen segítettek. Mariul elboldogulok, amit válaszolnak, annak nagy részét megértem, enélkül nem is tudnék boldogulni a terepen, nem lehet csak fordításra támaszkodni. Arra senkinek nincs ideje. Viszont kérdéseket feltenni valamilyen primitív módon már én is tudok, de megmondom őszintén, hogy az elején még jobban boldogultam ezzel, mert én akkor tanultam is a nyelvet. Mostanában már nem megyek olyan hosszú időre terepre. Az elején még négy-öt hetet töltöttem a helyszínen, ez most már egyre ritkább, nemigen lehet megtenni. Most egy, legfeljebb két hét nagyon intenzív munkára van lehetőség, ennyi idő alatt azonban már nem tudok úgy belejönni. Az már egész más, ráadásul most már nagyobb a rutinom. Sokszor azt hittem közben, hogy ötvenévesen abbahagyom majd, de úgy látszik, nem. Mindenképpen úgy tűnik, hogy folytatom tovább. Közben a Turkui Egyetemmel, Helena Ruotsalával kezdtünk egy olyan kutatási programba, melyben én csak egyfajta fedő organizátor vagyok. Szeretnénk ezzel a fiatalokat bevonni a finnugor kutatásokba, hogy finnugor kutató is legyen. Már régóta törekszem erre. Végiggondoltam a lehetőségeket, hogy hogyan lehetne bevonni a fiatalokat. Ez olyan kutatási program, mely alapvetően a nők helyzetével foglalkozik, de a tárgyi világon belül, oly módon, hogy a gépek megjelenését vizsgálja a háztartásokban, kimondottan a vidéki háztartásokban. Az ötlet onnan fakad, hogy elmondtam, hogy rengeteg helyen találkoztam ilyen régi típusú géppel, például mosógéppel, és ezeknek a kézzel centrifugálós változataival. Ez a mai fiatalok számára is izgalmas téma lehetne, talán még emlékeznek hasonló dolgokra a saját életükben (hogyan illeszkednek bele ezek a gépi felszerelések a mezőgazdasági, paraszti világ életébe, mit jelent az egész a mai nők helyzete szempontjából). Ezenkívül a fiataloknak lenne ehhez annyi nyelvtudásuk, hogy el tudnák készíteni ennek a témának egyfajta dokumentációját. Mely földrajzi területre összpontosít ez a kutatás? Úgy gondoltam, hogy ezt a vizsgálatot csak a Mari Köztársaság területén végeznénk. Egy falut választottam ki, mert innen elegendő adatunk van az I 920-as évektől, a kollektivizálás kezdetétől. Itt tehát szintén alapvető szempontot jelentett, hogy legyen valamilyen összehasonlítási alapunk, ahonnan elindulunk, amire támaszkodni lehet. A történelmi áttekintés, háttér mindig hozzátartozik a néprajzhoz. Hiszen van történelmük ezeknek a népeknek, akár sok anyagunk van erről, akár kevés. Az I 920-as évek anyaga jó kiindulópont ehhez. Most én Szibériával kezdtem el foglalkozni. 7\ készülő kiállítás miatt vagy más okból? Körülbelül két évvel ezelőtt kezdtem el ezt a munkát, csak úgy próbaképpen. Mindig is érdekelt a nők helyzete, ami annyira más az ottani munkamegosztás stb. miatt, mint az európai területeken élő finnugor népeknél. Itt is a tárgyi világ és a nők kapcsolata foglalkoztat. A férfiak például az északi osztjákoknál még szívesen foglalkoznak rénszar-