Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

BENDA GYULA: Patrónusok vagy komák - a keresztszülői kapcsolathálók Keszthelyen 1740-1849

dulását külön is vizsgáltuk. Az így kapott névsor és adatbázis elemzése már első lépésben a szakirodalomból kialakítható hipotézisekhez képest nem várt jelenségeket tárt fel. A keresztszülők sokaságában elég élesen elválnak azok a párok, akik egyetlenegy esetben vállaltak komaságot, vagy legfeljebb néhány esetben, azoktól, akik „népszerű" keresztszülők voltak. Mindig van néhány férfi, illetve nő, akit láthatóan igen gyakran kértek fel e szerepre. (Elemzésünkben a továbbiakban gyakran fogjuk őket népszerű keresztszülőnek nevezni idézőjel nélkül.) Az első évtizedekben (18. század közepe, második harmada) Soffka Márton nemes szűcsmester és felesége, Reichhuberin Annamária az egyik ilyen házaspár. A szűcsmester 1757. október 24-én, 65 éves korában meghalt, özvegye két év múlva Jurák Mátyás szűcslegényhez ment férjhez, s az asszony I 775. augusztus 5-i haláláig az új pár is gyakran tart keresztvíz alá újszülötteket. A feleség a helybeli plébánossal, káplánokkal vagy más férfiakkal is vállalt keresztanyai szerepet. Reichhuberin Annamária egy három évtizedes perióduson át 194 esetben volt keresztanya. Az I 750-es évektől felbukkanó Adler (Sas vagy Fazekas) Jakab fazekas és felesége 145 gyereknél fordult elő keresztszülőként. Hasonlóképpen népszerű volt az I 780 előtti időszakban Fent Mihály lakatos, Kerber Jakab asztalos, nemes Takács Ferenc kalapos, Hoffstetter Kristóf kőművespallér. A I 9. század első felében sem változik meg a helyzet. Buchperger Fülöp pék és felesége, Foltner Terézia mintegy három évtizeden át marad a leggyakrabban felkért keresztszülőpár (267 alkalommal). De a feleség már első férjével, Schröder József pékmesterrel is számos esetben volt jelen szertartásokon, majd pedig második férje halála után fiával az oldalán továbbra is igen kapós maradt. Az I 780-as évektől az I 810-es évekig volt gyakori keresztszülő Puli János vaskereskedő és felesége, Sulinger Katalin. A sort folytathatnánk, de az összesített táblázatra (Függelék) hivatkozva egyszerűbb megfogalmazni azt az állítást, hogy a vizsgált száztíz éven végig a keresztszülők kiválasztásának egyik lehetősége volt az, hogy valamelyik népszerű, azaz feltehetően presztízst adó párt kérték fel komának az újszülött szülei. Ebben az esetben egyértelmű, hogy az esetek többségében szó sincs reciprocitásról (azaz nem kölcsönös a szerepvállalás), a keresztszülők gyakran igen idősek, tehát kétséges az is, hogy valóban hosszú távú felelősséget vállalhattak volna a gyermek nevelésében. Kérdés, hogy milyen kapcsolat volt a szülői házaspár és a keresztszülők között a felkérés előtt, illetve milyenné lett ezt követően, végül pedig mit jelenthetett a keresztszülő-keresztgyerek kapcsolat olyan esetben, amikor a magas halandóságellenére egyes esetekben akár a százat is elérhette az élő keresztgyerekek száma. A több mint húszezer keresztelési adat hétezres nagyságrendű névsort eredményez a keresztszülői párokról. Mivel egy-egy férfi vagy nő több kombinációban válhatott keresztszülővé, az érintett személyek száma ennél jelentősen kisebb lehet.

16 A névsor tanulmányozása a már megállapított jelenségen, az egyes párok népszerűségén túl is lényeges jellemzőket tár fel. Az első szembeötlő jelenség, hogy a városban a 18. század óta folyamatosan helyben élő törzsökös családok alig vannakjelen, viszont gyakoriak az olyan személyek és párok, akik más forrásokban egyáltalán nem bukkantak fel. Vagyis a keresztszülők között nagyon sok az ideiglenesen vagy átmenetileg Keszthelyen levő személy (ez a gyerekek szüleinek kisebb részére ugyan, de szintén jellemző). Ezt az első megállapítást a továbbiakban árnyalni tudjuk, s talán sikerül magyarázni is. Hasonlóan egyszerű megfigyelés alapján mondhatjuk, hogy egyrészt vannak párok, akik szinte csak együtt vállalnak szerepet, másrészt vannak gyakran felkért férfiak és nők, akik szinte