Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

Helyzet - Heltai Gyöngyi: Néprajzi filmek két megközelítésben

modell választását számtalan elem befolyásolja. Bármennyire divatos is ma a reflexivitás, az intertextualitás mint szerkesztési gyakorlat, az etnográfiai filmes hagyományhoz való viszony esetleges filmbeli kifejezése menthetetlenül háttérbe szorul olyan lényegesebb kérdések mögé, mint az egyes kultúrák, közösségek praktikus és szimbolikus filmszerűsége vagy filmszerűtlensége, az alkotónak az adott közösséggel kialakított viszonya, a filmre fordítható idő és pénz. Az antropológia és a film kapcsolata iránt érdeklődő olvasó számára a könyv leginkább tudományos ismeretterjesztésként értékes, különösen a francia nyelvterületen érvényesülő tendenciák bemutatása részletes. Mivel azonban az olvasó a példaként idézett dokumentum- és antropológiai filmeknek csak csekély hányadát láthatta, kénytelen „becsületszóra" elhinni az elemzés tanulságait a francia kutatónak. Pedig- másféle társadalmi tapasztalataink révén - a militáns baloldali filmekről talán a szerzőétől gyökeresen eltérő olvasatot alakítanánk ki, ha láthatnánk e francia és dél-amerikai munkákat. Az audiovizuális antropológia - mint önálló diszciplína - életképességéről alkotott képünket alapvetően befolyásolja, hogy nálunk is hiányzik egy nyilvános, legalább az alapművekkel ellátott etnográfiai filmarchívum, könyvtár, ahol a valóban szinte elválaszthatatlan határú antropológiai és dokumentumfilmek iránt érdeklődők búvárkodhatnának, s ahonnét az oktatási intézmények kölcsönözhetnének. Bár az antropológia és a mozi kapcsolódásainak túl sok vonatkozását átfogni akaró szerző nem törekedett kifejezetten az ismeretlen nemzeti vagy regionális tradíciók felfedezésére, de még az általa áttekintett nyugati tudományosságban is számos olyan regionális antropológiai vagy dokumentumfilmes iskola van, amelyet érdemes lenne alaposabban megismerni, mondjuk egy kiállításhoz vagy egy alkotói bemutatkozáshoz kapcsolva. Hisz abban feltétlenül egyetérthetünk a szerzővel, hogy ma már nem lehet teljes egyetlen terület, jelenség antropológiai vizsgálata, illetve bemutatása a témával kapcsolatos audiovizuális dokumentáció értelmezése nélkül. Dialektuskísérlet A néhány évtizede vagy néhány éve létező, az előbbiekben említett párizsi vagy akár a firenzei, göttingeni, New York-i antropológiai/etnográfiai filmszemlék mellé idén felsorakozott a pesti Dialektus fesztivál is.

1 A magyar néprajzi és antropológiai filmek eme szemléjét a Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány - elsősorban Domokos János és Füredi Zoltán - szervezte, a sikeres rendezvénynek a felújított Uránia mozi kamaratermei adtak otthont április I 7. és 20. között. Az egyik teremben a több mint száz nevezett alkotásból kiválasztott versenyfilmek, a másikban tematikus elvek szerint csoportosított munkák peregtek. A záró, úgynevezett szakmai napon az antropológiai/néprajzi filmhez kapcsolódó előadások hangzottak el, valamint a díjnyertes filmeket láthatta újra a közönség.

2 A Dialektus fesztivál üdvözlendő kísérlet arra, hogy a szakmai szférában - a Néprajzi Múzeumban, illetve a budapesti és miskolci egyetem kulturális antropológia tanszékein - folyó, a vizuális antropológiához kapcsolódó tevékenységek és a reflexiók tágabb körben is rezonálhassanak, hogy a befogadói s a filmes szakmai közegben is elindulhasson egy, az antropológiai/néprajzi filmet értelmező diskurzus. E törekvés többféle szinten is