Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

Tabló - Vadászok és gyűjtögetők: a moszkvai találkozó. Schweitzer, Peter P. - Biesele, Megan - Hitchcock, Robert K., eds.: Hunters and Gatherers in the Modern World. Conflict, Resistance, and Self-Determination Wilhelm Gábor

letve háromévente követik egymást, és amely e kutatási terület első számú vita- és összegző fórumának számít. Ezeken az összejöveteleken valamennyi jelentős kutató ismertetheti az éppen folyó esettanulmányának kutatási eredményeit, valamint a terület elméleti, módszertani kérdései is rendszeresen terítékre kerülnek. A kezdeti találkozókon az afrikai, kalahári szánok (busmanok) központi szerepet játszottak mint prototipikusnak tartott vadász- és gyűjtögető közösség. E kis létszámú, viszonylag elszigetelten élő csoport hosszú távú, intenzív, kvantitatív megfigyeléseket is alkalmazó kutatása számos korábbi feltételezést kérdőjelezett meg a vadász- és gyűjtögető csoportok életmódjával kapcsolatban. Kiderült, hogy a szánok például jóval kevesebb időt fordítanak élelemszerzésre, mint a földművelő és állattartó szomszédaik, ennek ellenére egészségi állapotuk semmivel sem marad el azokétól. Éppen ezért, bár ismerik a földművelést, állattartást, ezekkel szemben a vadászatot és gyűjtögetést részesítik előnyben. A későbbi kutatások igyekeztek megfogalmazni e vizsgált életmód feltételeit, hangsúlyozva, hogy ezek-elsősorban a terület nagyságára és az ott lakók számára vonatkozóan - túl szigorúak ahhoz, hogy a jelenlegi körülmények között a világon néhány tucatnál több helyen lehetőség legyen rá. Világossá vált továbbá, hogy a szánok nem minden tekintetben tekinthetők a vadászó és gyűjtögető életmód modelljének. A kutatók tehát igyekeztek minél több típusú vadász- és gyűjtögető csoportot bevonni a vizsgálatokba és összehasonlításokba, nem utolsósorban az arktikus, szubarktikus vadászokat. E térség jelentős része azonban az Ovilágban, elsősorban Szibériában található. Éppen ezért elemi fontosságúvá vált a nyugati kutatók számára, hogy hozzáférhessenek a szibériai anyaghoz vagy saját terepmunka révén, vagy az ottani kutatók eredményeinek publikálásával. A közös kutatási téma dacára a két találkozás - sem a fairbanksi, sem a moszkvai - nem volt mentes bizonyos megértési nehézségektől. A nyugati és a szovjet, illetve orosz tudományos élet szórványos kommunikációja ellenére ugyanis a két terület eltérő érdeklődés, módszertan és intézményi keret mentén alakult. A legelső CHAGS konferenciától kezdve a tudományos vita egyik középponti témájává vált a vadász- és gyűjtögető csoportok viszonya a mindenkori társadalmi környezetükkel. Ennek kapcsán a korai - például az I 983-as és I 986-os - eszmecseréken a „vadász, gyűjtögető" terminus jelenkori használhatósága is megkérdőjeleződött (lásd PetersonMatsuyama 1991), hiszen az összes mai csoport az őt körülvevő társadalom valamilyen részeként működhet csak, melyen belül azután sokszor a perifériális gazdasági helyzete révén határozzák meg (Myers I 988). Szintén a vadászok és gyűjtögetők aktuális prob12 lémáinak előtérbe kerülése miatt kezdettől fogva a CHAGS konferenciák hagyományává vált, hogy a vadász- és gyűjtögető csoportok kisebb vagy nagyobb számban képviseltették magukat ezeken. .5 Ezt a tradíciót folytatva a 7. CHAGS központi témái - konfliktus, ellenállás és önmeghatározás - a következő területekre lebontva jelentek meg: a zsákmányolók és a modern állam viszonya, kozmológia és világkép, ideológia és reprezentáció, valamint az agresszió kérdése. A konferenciakötet ennek megfelelően öt nagyobb témakörre tagolódik: háborúskodás és konfliktuskezelés; ellenállás, identitás és az állam; ökológia, demográfia és piac (mint klasszikus témák); nemek szerepe és reprezentáció; világkép és vallás. A moszkvai konferencia sajátossága miatt, azaz az orosz és a nyugati kutatók találkozója szükségessé tette egy hosszabb tudománytörténeti fejezet megírását közvetle1.3 6 nül a könyv felépítését, a konferencia létrejöttét és célját ismertető bevető után. Ebben