Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

ÖSTÖR ÁKOS: Kontinensek, iskolák, antropológiák (Fejős Zoltán interjúja Östör Ákossal)

gése. Az más Indiában, mint nyugaton. Hihetetlenül érdekes összehasonlító antropológia volt. Dumont írt egy pár dolgozatot az indiai népi vallásosságról, amit olyan strukturális alapon magyarázott. Volt egy nagyon jó cikke, a Structural definition of a folk deity (Dumont 1959), a helybeli, a falusi istenekről, ezek kapcsolatáról a tisztaság felfogásával, a vegetáriánus és nem vegetáriánus istenek összefüggése, és ott volt a kasztrendszer hasonló mintája. O nem mondta, hogy az egyiket át lehet vinni a másikra, de hogy hasonló viszony van a vallásban és a társadalomban. Engem ez nagyon érdekelt. Úgy gondoltam, hogy nem egy faluba, hanem egy városba szeretnék menni, és a fesztiválokat vizsgálom. A hinduizmus nem is vallás, inkább egy életforma. Szóval azt nézem, hogy ezek a rítusok, a helybeli kategóriák hogyan függnek össze a társadalommal. Hogyan mutatkozik meg a társadalom a fesztiválokon, a kultúra hogyan kategorizál, van-e logika ezekben? Van-e kulturális logika, ami nem választja el a vallást a társadalomtól, hanem valahogy összevonja őket? Nincsenek ezek a merev kategóriák, mint a gazdaság, a vallás, a társadalom stb. Linával

4 mentünk együtt, mert mi ott Chicagóban találkoztunk. Elhatároztuk, hogy megyünk Indiába, miután megházasodtunk. Őt akkor még inkább DélAmerika és Afrika érdekelte, de nagyon felkeltette az érdeklődését India. Előbb menjünk el Indiába - gondoltuk -, később mondjuk Afrikába. így is lett. És akkor mentünk Bengálba. Ez mikor történt? I 967-től 1969-ig voltunk Bengálban. Vishnupur várost választottuk ki. Az ember eldönti mindenféle feltételek szerint, hogy mi érdekes, mit fog kutatni, de a végén mégis úgy jött ki, hogy melyik volt a legszimpatikusabb hely, melyik tűnt a legkézzelfoghatóbbnak. A városnak érdekes múltja volt. Kis királyság volt a gyarmatosítás kezdetéig. Helybeli történelmi tradíciói voltak. Ott voltak a templomok, a rengeteg fesztivál, amiről híres volt. Megvannak ezek másutt is Bengálban, de ennek a városnak bizonyos fontossága volt. Kalkuttában is mondták, ez egyike az érdekesebb kisvárosoknak Végigmentünk valami 7-8 városon, kisebb-nagyobb városon, olyan 20-tól 40 ezer, 50 ezer fős városokon. Nem voltak már falvak, viszont nem is voltak nagyvárások sem. Ott volt Kalkutta, ez a hatalmas óriás, többmilliós, de a következő város, mondjuk Kharagpurban, Midnapurban, csak egy-két százezer volt. Volt több ilyen 20-60 ezer lakosú város, és aztán a falvak. Vishnupurnak megvolt a maga története, bengáliul leírt története, meg legendák, történelmi legendák. Tulajdonképpen egy hindu királyság volt a középkorban, és később, a mughalok alatt nem lettek leigázva, hanem adóztak a mughal hűbéruraknak. Megtartották függetlenségüket, amit aztán az angolok megtörtek, átformálták a földbirtokrendszert. Bevezették azt, hogy a földet el lehet adni, amit nem lehetett addig. A mezőgazdaság kapitalizálódott. Megváltozott a helyzet, de valahogy ezek a területek megmaradtak-Vishnupur is ez volt - a Mallabhum, a Malla királyok helyéül. Egy pár romos palota ott megmaradt, meg nagyon szép templomok. Terrakottatemplom a helybeli tradíció, ami máshol Indiában nincs, csak Bengálban. Terrakottatemplomok és terrakottaművészet. Nincs kő, hanem Bengálban csak földből építkeznek. Van lávakő, de ezt messzebbről kell hozni. Élt a helybeli művészet, a népművészet vagy kézművesség, ami nagyon híres volt itt. Meg a fesztiválok. Több társadalmi réteg volt. Volt egy kis muszlim közösség, ami Linát érdekelte, és volt a nagyobb hindu közösség, de nem voltak nagy összetűzések ezek között. Megvolt a helybeli tradíció: az urdu és a perzsa tudósok ott