Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

Tabló - Oltárkiállítás Düsseldorfban (Földessy Edina)

FOLDESSy EDINA Oltárkiállítás Düsseldorfban Altäre - Kunst zum Niederknien

1 Telj es elfogultsággal mondhatom, hogy a világ egyik legizgalmasabb és leglátványosabb kiállítása nyílt meg 2001. szeptember másodikán a düsseldorfi museum kunst palástban (így kisbetűsen!) „Oltárok" (Altäre) címmel

2

. Elfogultságom arra vezethető vissza, hogy a düsseldorfi kiállításhoz magam is hozzájárultam két dél-tunéziai oltár beszerzésével és helyszíni berendezésével, felépítésével. Ezzel a mozzanattal pusztán arra szeretnék utalni, hogy nem a kívülálló, néző-látogató szemszögéből fogok - nem is tudnék-beszélni e bemutatóról. Határátlépések a művészetben Az elmúlt két évben a düsseldorfi művészeti múzeumon volt a sor, hogy a nyugati országokban több mint egy évtizede elkezdődött múzeumi épület- és kiállításstratégiai átalakítások folyamatába belevesse magát. A Rajna-parthoz közel eső, szökőkutas udvarrészt körülvevő monumentális, piros téglás múzeumépület egyik felét belülről teljesen átalakították. A hosszúkás épületszárnyban három emeleten összesen 3000 négyzetméter alapterületű, időszaki kiállításoknak helyet adó négy termet alakítottak ki. Az épületbe előadóterem, irodák, valamint az alagsorba raktárak, egyéb funkcionális termek is kerültek. A újjáalakított és -szervezett múzeum új igazgatóval kezdhette meg működését, mely egyben új periódust is jelent a múzeum életében. Jean-Hubert Martint két éve nevezték ki a három egységet magában foglaló intézmény

3 élére, aki azt megelőzően Párizsban a Louvre-ban a régi mesterekkel, a modern és kortárs művészeteknek helyet adó Pompidou Központban, és az utóbbi öt évben igazgatóként az Afrikai és Óceániai Művészetek Múzeumában (Musée des Arts d'Afrique et d'Océanie, rövidítve MAAO) dolgozott. Az ^2 igazgató múzeumvezetői szemlélete szerint a korábbi három területen szerzett szakmai tapasztalatainak szintézisét hozhatta létre a német művészeti múzeumban, olyan, . Európában is újszerű hellyé alakítva azt, amelyben egy „glokális" szemlélet (a globális és jg lokális szavakból ötvözött kifejezés) valósulhat meg. Jean-Hubert Martin értelmezése JS szerint „glokálison" az egész világból érkező impulzusok befogadását, ugyanakkor pedig az egész világ felé kibocsátott jeleket kell érteni, mely jelekkel a saját identitásunkat közöljük (Dagbert 2001:12). E szemléletben a nyugati és a harmadik világbeli alkotások egy szintre kerülnek. (A korábbi, többé-kevésbé általános gyakorlattal ellentétben, miszerint az Európán és Amerikán kívüli világ kortárs művészetét leginkább a néprajzi múzeumok csempészték be falaik közé, míg a kortárs művészeti múzeumok vagy galériák kevés kivételtől eltekintve - tudomást sem vettek róla.) Az új igazgató számára a föld- 301