Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

Tabló - Az „otthon" nyomában. Gordon Mathews: Global Culture/ Individual Identity. Searching for Home in the Cultural Supermarket (Fejős Zoltán)

Tabló FEJŐS ZOLTÁN Az „otthon" nyomában Gordon Mathews: Global Culture / Individual Identity. Searching for Home in the Cultural Supermarket. London - New York: Routledge, 2000. 228 p. Hogyan írható le, tanulmányozható, értelmezhető a mai, globálisnak mondott korban az emberi magatartás és kulturális identitás széles körben vitatott problémája? Hogyan értelmezhető a globalizáció kulturális folyamata, annak hatása a mindig is az „itt és most" által meghatározott helyeken tevékenykedő emberek, társadalmak szempontjából? Hogyan lehetséges felületes, hírlapi sablonoknál komplexebb ismereteket alkotni a kulturális globalizáció folyamatáról és természetéről? Megannyi kérdés, mindegyik nyomában újabb problémák, dilemmák egész sorozata, melyek ma erősen foglalkoztatnak mindannyiunkat, s nem utolsósorban az antropológusokat. Milyen elméletek, módszerek, kutatási technikák segítségével lehet a jelzett folyamatokat és jelenségeket megragadni, mennyiben változik a kutatói szerep a mai vizsgálatok esetében, s mennyiben alakul át az a kapcsolat, amely a kutató életrajzi hátterét, szakmai felkészültségét és a választott-pontosabban: konstruált-„terepet" összeköti? Csak néhány, a nemzetközi kutatásban nagy hatású példával utalok a lehetőségekre. Új módszert, de sokkal inkább egész szemléletet jelent a mai globális világrendszer tanulmányozásában az az irányzat, amelyet George E. Marcus (1995) a főbb helyszínű etnográfia (multi-sited ethnography) kifejezéssel foglal össze. Véleménye szerint az 1980-as évek közepétől a különböző világrendszer-elméletek, majd a „posztmodern" felfogások hatását mutató etnográfiai vizsgálatok szakítottak a hagyományos, egy helyre összpontosított kutatások kérdésfeltevéseivel és metodikájával. A helyi, úgynevezett kisléptékű vizsgálatokkal szemben Ulf Hannerz ( 1989; I 996) makroantropológiai megközelítésnek nevezi többek között a tér, a gazdasági viszonyok, a migrációs folyamatok mai dimenzi^2 óinak és változásainak magyarázatát (vö Hannerz I 997; 1998). Arjun Appadurai egész ^ sor elméleti tanulmányban (Appadurai I 990; I 99

1 ; I 996a; I 996b) vizsgálja a mai kor megannyi kulcsfogalmát s az általuk jelzett társadalmi, kulturális problémákat: modernitás, migráció, áru, fogyasztás, képzeletvilág stb. Mindhárom antropológus a globális hálózatok kialakulását, annak természetét, hatásait igyekeznek leírni és értelmezni. Másokhoz hasonlóan (vö. Kearney 1995) a globalizáció helyi befogadását, megélését és adaptálását kutatják, abban a reményben, hogy ilyen módon lehetséges az antropológiai módszerek és szemléletmód alapján hús-vér embereket saját életkörülményeik közepette tanulmányozni, konkrét mikrovilágok átlátható természetét megismerni, s egyben nagyobb léptékű elméleteket kialakítani. Ez a törekvés a mai antropológiaelmélet egyik „sikerágazata" - elsősorban épp a megnevezett szerzők révén. 90 A többféle megközelítésben markánsan megkülönböztethetők azok, melyek a hely-