Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

KARÁCSONY ZOLTÁN: Az inaktelki „figurás" néprajzi felfedezése

rára összehívták a jó táncosokat és külön filmfelvételeket is készítettek. A film húsz táncos 39 táncfolyamatát tartalmazza. Külön jelentősége a gyűjtésnek, hogy olyan táncosokat is sikerült filmre venni, akik korábban nem táncoltak még a filmfelvételek során. (Például Kálmán Ferenc „Bandi", Simon Ferenc „Bokrász", Tarkányi Ferenc „Bacsó" stb. Ok egyik tánccsoportnak sem voltak tagjai.) Összefoglalás A gyöngyösbokrétás és a későbbi tánccsoportok működésének köszönhetően Inaktelke viszonylag hagyományosnak mondható táncéletének felbomlása - a szomszéd falvakhoz hasonlítva - 20-30 évvel később következett be, s ez majd minden hasonló tradícióval rendelkező falura - például Szék, Gyimesközéplok, Ökörítófülpös - vonatkozik (Pálfi I 970:1 57). A több mint negyven év alatt végzett intenzív táncgyűjtés következtében Inaktelke az egyik legjobban feltérképezett kalotaszegi faluvá vált (Martin I 98 I ). A jelenlegi adatok szerint 34 táncosnak több mint 200 táncfolyamatát sikerült rögzíteni, s ez egyedülálló a maga nemében. A gyűjtők érdeklődése ugyanakkor nemcsak a hagyomány továbbélését befolyásolta, hanem annak átértékelését is. Ezek a változások a mindenkori társadalmi-törénelmi tényezők függvényében más-más módon fejtették ki hatásukat. A falusi tánccsoportok működése nemcsak a mindenkori hivatalos kultúra, színpadi táncművészet néptáncról kialakított képét befolyásolta, hanem a falu belső életét, hagyományokhoz való viszonyát is átalakította. JEGYZETEK 1. A kézirat a Zenetudományi Intézet Néptánc osztályán található. Jelzete: AKT 909. Lejegyezte Végvári Rezső 1973 októberében. 2. „Inaktelkén a táncmulatság rendszerint a legényessel kezdődik. A táncszünet után a legények körbeállnak, a cigány előtt helyezkednek el a zenészek előtt, s közülük mindig egy-két vezéregyéniség, rendszerint csak jeladással, egy-egy kacsintással inti meg a zenésznek, hogy milyen tánc kezdődjön [...] A táncmulatság ma is a legényes táncokkal kezdődik, a legények közül valamelyik egyszerűen beinti a zenészeknek, hogy legényest kívánnak, és a felcsendülő dallamra beugrik valaki a zenészek elé." 3. „Sok esetben a közvélemény valósággal rákényszeríti, szembeállítja a különböző korosztályokat egymással. így megtörténik, hogy apa a fiával kerül szembe. Persze, ilyenkor azt igényelné az a bizonyos szűk nézőkör, amelyik körülötte, a táncosok körül csoportosul, hogy versengésszerűén történjék apa és fiú között is ez a tánc, hát ez néha megtörténik, néha pedig a fiú, mondjuk szülői tiszteletből pontosan követi - és ez sikerül is - az apját a táncban, tehát ugyanazt a táncmotívumot veszi át, amiben az apja kezdeményező." 4. „Hát a legényes dallamra, ahogy felcsendül, abba a pillanatban kialakul már a készülődés, és rendszerint a jó táncosok kezdik... valamelyik jó táncos egyedül - esetleg barátjával - akivel kb. egyenlő tudású, táncolja a legényest. Utánuk következik a másik táncos, esetleg táncospár, és ez így tovább [...] Utoljára maradnak a legjobb táncosok. Ezek rendszerint egyedül táncolnak." 5. „A legényes táncot jól táncoló legényeknek rengeteg színes élményben van részük, szokás