Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

GESZTI ZSÓFIA: „Mi és a másikok." Felekezetek közötti konfliktus és vallási identitás Tiszabökényben

GESZTI ZSÓFIA „Mi és a másikok" Felekezetek közötti konfliktus és vallási identitás Tiszabökényben E tanulmány célja annak bemutatása, hogy milyen erők, folyamatok tartanak össze egy falut, a kárpátaljai Tiszabökény lakóit, melyek az ott élő emberek mindennapi tevékenységeit és gondolatvilágát döntően meghatározó jelenségek és események. Ezek között, úgy látszik, gyakran kiemelkedő szerepet játszanak a különböző egyházi ünnepek, a vallási felekezetekhez való tartozás. A: Iz 1990-es évek folyamán hosszas viszálykodás jellemezte a kárpátaljai Tiszabökényben a többséget alkotó pravoszláv

1 és görög katolikus gyülekezet egymással való viszonyát. Bökény bizánci rítusú templomát 1949-ig a görög katolikus felekezet használta, ortodox vallásúak nem éltek a faluban. A Szovjetunióban megszüntették a görög katolikus egyházat, híveit hivatalosan beolvasztották a pravoszláv egyházba. Bökényben azonban az átminősítés csak a felszínen történt meg, az emberek vallásgyakorlása és vallási identitása alig változott. 1990-ben újra megalakulhatott a görög katolikus egyház, számos, addig ortodoxnak regisztrált gyülekezet visszatérhetett régi hitéhez, ám néhány településen komoly problémákat vetett fel a görög katolikussághoz való csatlakozás. A vizsgált faluban csak egy kisebb csoport vált újra görög katolikussá, a többség megmaradt pravoszlávnak. A szétválás évekig húzódó ellenségeskedést eredményezett. Úgy tapasztaltam, a felekezeti konfliktus az elmúlt évtizedben is meghatározó szerepet játszott a falu életében, az egyik legfontosabb mozgatója volt az emberi kapcsolatrendszereknek. Éppen ezért tartottam fontosnak, hogy I 998-ban elkezdett, mindkét felekezetnél végzett kétéves terepmunkám alatt - más témák mellett - ennek, a pravoszlávok és görög katolikusok között feszülő ellentétnek az okait, mibenlétét és történetét vizsgáljam. Elöljáróban még néhány szó a területen folytatott korábbi kutatásokról. Kárpátalján 1918 előtt alig folytak néprajzi vizsgálatok. Azok az utazók, esetleg néprajzosok, akik a Sí Monarchia északkeleti megyéibe merészkedtek, sokkal érdekesebbnek és egzotikusabb% nak találták a Kárpátok archaikusabb életmódot élő ruszin lakosságát, mint az itteni — magyarokat. A huszadik század elején itt is megkezdődött a kutatómunka, elsősorban ...;.ír a folklór terén, de az országrész elcsatolasa után ezek a törekvések megtorpantak. I 943. g 1944-ben szerveződött egy néprajzi kutatótábor, ami az egykori Ugocsa vármegye falvait mérte fel, elsősorban szociográfiai szempontból; ennek anyaga a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában található. A szovjet korszakban néprajzi vizsgálatok csak korlátozottan folytak, a terület felfedezése leginkább az I 980-as évek második felétől kezdődött meg. A felekezeti viszálykodás szorosan összefügg azzal a történelmi és politikai szituációval, amelynek eredményeként létrejött. Itt elsősorban a Szovjetunió azon törekvése volt 34 meghatározó, hogy a pravoszláv vallás egyeduralmát kiterjessze, amit a vallási kisebbsé-