Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)
SZELJAK GYÖRGY: Alkoholfogyasztási minták egy mexikói nahua indián közösségben
jellegzetes huapango zenére minden háznál táncolnak, a vendéglátó pedig pálinkával fizet nekik. A karnevál a vad, féktelen és félelmetes, a katolikus egyház által az ördöggel azonosított bagolyember (tlakatekolotl) ünnepe, a tánc és az alkohol fogyasztása az ő tiszteletére történik (Burkhart 1989:41 ; Báez-Jorge - Gómez Martinez I 988). „Neki is meg kell adni a tiszteletet, mert különben megbetegíthet minket" - jelezték a nahuák szinkretikus vallási képzeteik egyik legfontosabb elvét. A természetfeletti lényeket nem látják el morális abszolútumokkal, céljuk nem a veszélyes, gonosz lények elűzése, hanem a rituális együttműködés által a velük való harmónia kialakítása. A halottvirrasztásokon minden gyászoló férfinak egy liter pálinkával, egy doboz cigarettával és a halotti torhoz szükséges kukoricával, babbal kell a halottas házhoz érkeznie. A házioltár előtt felravatalozott halott hideg lelke a halálesetet követő virrasztás során még a házban bolyong, és haragos, mivel el kell hagynia megszokott környezetét, ilyenkor az egybegyűlteknek ki kell fejezniük a tiszteletüket a halott iránt, és ételt, pálinkát kell felkínálni neki, majd közösen enni és inni vele. A másnapi temetés alkalmával szintén pálinkát locsolnak a kiásott sírgödörbe. A pálinka a magyarázatok szerint abban is segít, hogy a napi nehéz munka után az egybegyűlteknek legyen elég erejük fent maradni az éjszakai virrasztás és a másnapi temetés során. Ez egyike azon kivételes alkalmaknak, amikor a nők is szabadon ihatnak alkoholt, mivel a haragos lélek „hidegséget" adva a jelenlevőknek, legyengítheti a lelküket. Ezért a virrasztáson részt vevők a hőérzettel járó alkoholfogyasztással igyekeznek a lélek erejét biztosítani, a betegek és nyílt sebbel rendelkezők pedig igyekeznek elkerülni a halottas házat. A járásközpontban élő pap csak évente két alkalommal jön ki a faluba, ekkor misét tart, sorban megkereszteli az abban az évben született gyermekeket és összeadja a házasulandókat. A katolikus egyház elfogadó álláspontot képvisel a mértékletes alkoholfogyasztással kapcsolatban. A tradicionális vallási specialisták által vezetett prehispán eredetű rítusokkal ellentétben a katolikus ünnepekhez kötődő nyilvános szertartásokon a pálinkafogyasztás nem jelenik meg. A szertartás után megtartott ünnepeken - főként a falu védőszentjének, Szent Péternek az ünnepén - azonban központi szerepet kap. Társadalmi változások Pachiquitlában az I 990-es évek második felében Az utóbbi évtized változásai fokozatosan megrendítették a faluban az egyenlőség ethoszát. A nagyobb vagyoni különbségek kialakulásának alapjává a falu nyitottabbá válása és a migráció beindulása, illetve a nahua családoknak anyagi támogatást nyújtó állami projektek bevezetése vált. A Mexikóvárosban dolgozó, majd a faluba visszatérő fiatalok új életmódbeli mintákat is elsajátítottak. Addig ismeretlen vállalkozói szemlélettel megtakarított pénzükön árut vettek, és a terület piaci rendszerén belül faluról falura járva kereskedtek, vagy kis vegyeskereskedéseket nyitottak a faluban. Az I 990-es évek második felében új állami projekteket is bevezettek a területen. Közülük a legfontosabb a Progresa (Programa de Educación y Salud) volt. 4 Mivel a program által nyújtott támogatás megfelelő vásárlóerőt biztosított, egyre több bolt nyílt a faluban. 1996-ban bevezették az áramot, megjelentek a televíziók, a falubeliek a televízió műsorai és főként a reklámok által fogyasztási szokásokat ismertek meg. Megindult az anyagi javak nyilvános