Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

SZELJAK GYÖRGY: Alkoholfogyasztási minták egy mexikói nahua indián közösségben

jólét biztosítása, a katolikus szentekhez kötődő gyakori ünnepeket a munkától eltávolító felesleges időtöltésnek tekintik. Komasági kapcsolataik egyre inkább a vallási közösségen belülre korlátozódnak. Ok a közösség perifériájára kerültek, a helyi magyarázat szerint „nem adják meg a tiszteletet", „nem beszélgetnek" a többiekkel. A katolikusok veszélyt látnak a protestáns szekták terjeszkedésében, mely megosztja a közösséget, és belső vitákra ad okot. 2. Akik isznak, de megművelik a földjüket, és eltartják a családjukat. Saját becslésem szerint a pachiquitlai férfiak mintegy 70 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Ez a kategória azokra utal, akik a nahuák megfogalmazása szerint hajlandóak „a másikkal beszélgetni", azaz pénzük egy részét alkoholra fordítva folyamatosan megerősíteni szövetségi kapcsolataikat akár a falubeliekkel, akár a szinkretikus vallás panteonjába tartozó természetfeletti lényekkel. A társadalmilag jól integrált, szolidaritási hálók kiépítésére törekvő férfiakat jelenti, akik hajlandóak mind felajánlani, mind elfogadni a pálinkát, emellett gondosan művelik a földjüket, és kapcsolataik folytán krízishelyzetekben is el tudják tartani a családjukat. 3. Akik már nem dolgoznak, elhanyagolják a földjük művelését, és családjukat nem tudják eltartani. Ebbe a csoportba azok az alkoholisták kerülnek, akiknek már a közérzetük javítása miatt mindennapi szükségletté vált az ivás. Gyengeségük miatt egyre kevésbé tudják megművelni a földjüket, vagy bérmunkásnak elszegődni. Családjukat elhanyagolják, ruházatuk piszkos. Mivel nincs pénzük, ezért már nem ajánlanak fel alkoholt, csupán elfogadják azt. Szolidaritási kapcsolataik meggyengülnek, komasági kapcsolataikat nem tudják ápolni, nem segítenek nekik a földművelési munkákban, és nem adnak nekik kölcsön. Akkor is részegek, amikor a többiek a mindennapi munkájukat végzik. Ok társadalmilag szintén deviánsnak minősülnek, mégsem rekesztődnek ki teljesen. A közösség velük kapcsolatos attitűdjét befolyásolja, hogy a falubeliek nem vonnak közvetlen kapcsolatot az alkoholizmus kialakulása és a rendszeres alkoholfogyasztás között. Az egyéb betegségekhez hasonlóan az alkoholizmust is az irigység okozta mágikus támadás következményének tartják. A róluk szóló elbeszélésekben visszatérő toposz, hogy valamikor rendezett, jó anyagi körülmények között éltek, és éppen ezért lettek mágikus támadás áldozatai. A vallási képzetek szerint a tetlachiuijketl az illetőről készült bábut pálinkában áztatta, és hasonlósági mágiával elérte, hogy az ne tudjon ellentmondani a folyamatos invitálásoknak. Az alkoholizmus elkerülése így elsődlegesen nem az egyéni akaraterő függvénye, hanem a rontás feloldására hivatott vallási specialista, a tlamatijketl eredményes tisztítórítusának következménye. Vallási képzetek és alkoholfogyasztás A pálinka felajánlása és fogyasztása a nahuák vallási gyakorlatának, a szokásnak (costumbre) a legfőbb morális alapelveire is utal. A felületes katolikus térítés következtében a prehispán és keresztény képzeteket is magában ötvöző vallás esetében a bibliai magyarázatok és keresztény tanítások is hozzáigazodtak a szokás szemléletéhez. A nahuák az emberek és a természetfeletti lények közötti kapcsolatot az emberek egymás közötti viszonyaihoz hasonlóan értelmezik, az elsődleges cél itt is a kölcsönösségen alapuló együttműködés. A természetfeletti lényeket - legyenek azok katolikus vagy prehispán eredetűek -