Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

SZELJAK GYÖRGY: Alkoholfogyasztási minták egy mexikói nahua indián közösségben

SZELJAK cyoRcy Alkoholfogyasztási minták egy mexikói nahua indián közösségben

1 Az alkoholfogyasztás számos ember hétköznapi és ünnepi életének fontos elemét képezi. Bár sok esetben egyéni konfliktusok forrásaként kezeljük, legalább annyira része az egyes közösségek kultúrájának. Rengeteg helyi szabály vonatkozik arra, kinek, mikor, kivel és mennyit lehet innia. Ezek az előírások természetesen könnyen ellentétbe kerülhetnek más fajta társadalmi normákkal, főképp különböző kulturális elvárások és megnyilvánulások találkozásakor. Ez a tanulmány egy mexikói nahua indián falu alkoholfogyasztási mintáit elemzi a benne résztvevők - gyakran eltérő - szemszögéből. Ennek révén lehetőség nyílik a közösség értékrendjének, gazdasági szemléletének, társadalomszervezetének, rituális gyakorlatának jellemző vonásait feltérképezni. A vizsgálat módot nyújt annak megértésére is, hogy a faluban az utóbbi két évtizedben végbement gyors kulturális átalakulások miatt kialakult krízishelyzetekben az alkohoi fogyasztása miért tűnik fel a mindennapi élet egyre több területén. 1996-ban az egyik hétfői reggelen a mexikói Xochiatipan de Santa Catarina járás rendfenntartói rajtaütésszerűén megjelentek a járásközponttól kétórányi gyaloglásra lévő nahua indián falu, Pachiquitla piacán, majd a helyiek tiltakozása közepette lefoglalták a járásközpont egyik legmódosabb kereskedőjének pálinkával teli hordóit. Az intézkedésre a néhány hónappal azelőtt megválasztott járási vezető utasítására került sor, aki a mértéktelen alkoholfogyasztásra hivatkozva betiltotta az iparilag előállított, cukornádból készített pálinka kereskedelmi forgalmazását a járás területén. Ettől az időponttól kezdve néhány hónapig nem lehetett legálisan pálinkát árulni a járás területén, sok falubeli órákat gyalogolt, hogy a környező járások indián falvaiban pálinkát igyon, vagy beszerezze azt az ünnepekre és rituális alkalmakra. A rendelet meghozatala a főként meszticek által lakott Santa Catarina de Xochiaí? tipánban és a hegyek között fekvő 32 indián faluban, így Pachiquitlában is nagy vitát cír kavart. A járás vezetője, az alkoholkereskedelemben közvetlenül nem részesülő mesztic elit tagjai - gyakran hatalmi, politikai érdekeik leplezésére használt felvilágosító szerepkörükből formálva véleményt -, illetve a területen dolgozó egészségügyi alkalmazottak, tanárok a túlzott alkoholfogyasztást az indiánok „elmaradottságának" egyik legfőbb kiváltó okaként magyarázták. Erveik elsősorban a mexikói kormányzati intézmények által is hangoztatott „felvilágosító jellegű" érvek voltak, amelyekben a jobb életminőség megteremtése, az indián családok gazdasági felemelkedése, az alkoholfogyasztásból adódó betegségek elkerülése, illetve gyógyíttatása közvetlen kapcsolatba került az egyre mérI 4 téktelenebb pálinkafogyasztás meggátlásával. Véleményük szerint az indián családfők az o o • ::

'<fN