Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

Tabló - Csáji László Koppány: Dzsánkri. Utazás Belső-Magaria bronzkorába (Lajtai László)

LAJTAI LÁSZLÓ Csáji László Koppány: Dzsánkri. Utazás Belső-Magaria bronzkorába. Budapest: Masszi Kiadó, 1999. 156 p. £\ Nap Út könyvek sorozatban megjelent első mű hálás témát jelent a recenzornak, ironikus értelemben. Se szeri, se száma benne a pontosításra, kiegészítésre és cáfolatra szolgáló kijelentéseknek, ugyanakkor a mű néhány pozitív kvalitással is rendelkezik. Jelen írásomban távolról sem merítek ki minden kínálkozó eshetőséget. A könyv műfaja nehezen eldönthető. A sorozat célkitűzése a kiadó szerkesztője, Szondi György szerint az volt, hogy nem kifejezetten szaktudósoknak, de mégis tudományos jelleggel, ugyanakkor irodalmi leírásokkal, sajátos ízben és személyes vetületben, gazdagon illusztrálva mutasson be egy-egy témakört. A sorozatban eddig még csak egy könyv jelent meg, Boglár Lajos munkája, a Pau Brasil. A kiadó és a sorozat célkitűzése tiszteletre méltó ugyan, de a kiadványnak - ha tudományos megközelítést is felvállal - a tudomány tényszerűségét és módszertanát kell tükröznie valamilyen formában. A könyv azonban e tekintetben nemigen felel meg a kívánalmaknak. Éppen a tudományos kontroll miatt létezik a szaklektor intézménye, aki az ilyen esetekben felvállalja a tudományosság felelősségének nagy részét. Ebben a könyvben nincs megjelölve lektor, és a szerkesztő elmondása szerint nem is volt. Az avatatlan szemlélőt tehát a könyv félrevezetheti, hiszen formailag a stílus, a megjelenés, a sorozat stb. következtében tudományosnak látszó állításokat az olvasó tényszerűnek veheti, ám a könyv jelentős részében (bár nem mindenhol) a tudományos színvonal egy szórakoztató magazin szintjén marad. A könyv kiállítása tetszetős, nagyméretű a betűtípusa, sok a tagolás, szélesek a margók, sok a kép, jó a képek elhelyezése (ám tartalmilag sokszor nem kapcsolódnak szorosan a szöveghez). Különösen szépek a színes képek. (A felirataik azonban egyes esetekben komikusak. Az egyik alatt például az olvasható: "Tipikus hindu teherautó", noha járműveknek általában nem szokott saját vallásuk lenni.) A könyv kiállításakor tehát, úgy tűnik, nem voltak helyszűkében. A két térkép - bár nem színes, és az útvonal sincs rajta feltüntetve - jól használható. -S A címben szereplő dzsánkri kifejezés jelentését a könyv vége felé egy lábjegyzet ugyan ^ kifejti (120. p.), az azonban sehol sem derül ki, miért lett ez a könyv címe. A Belső- « Magaria terminus a szerző egyéni találmánya. Megkülönbözteti a Nepálban is hasznalatos, bár kissé archaikus színezetű Magarat területtől, miszerint előbbiben élnek a khammagarok, az utóbbiban a nem kham-magar magarok. A Magarat terület kiterjedését tévesen adja meg (9. p.), szerinte ez Sikkimen, Biharon és Nyugat-Bengálián keresztül Uttarés Himachal Pradéshig terjed (előbbi Északkelet-, utóbbi Északnyugat-Indiában van). Ez olyan, mintha Magyarország területébe beleszámítanánk mindazokat a területeket, ahová a kalandozó magyarok eljutottak. A Magarat valójában egy Kathmandutól valamivel nyugatra, északnyugatra található, középhegységi, nagyjából 180 km hosszú és 30 km széles sáv, amely a magarok és a kham-magarok eredeti lakóhelye. A Nepál 18. 113