Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

KRESALEK DÁVID: A város mint kiállítóterem, avagy a legpublikusabb tárlatokról. A graffiti Magyarországon

et meghatározó színnel kell hogy harmonizáljon. Létezik azonban a háttérfestésnek egy magasabb szintje is. Ilyen például a mozaik háttér, melyet több színből rak össze a writer az elkészült kép körül, illetve a zselé háttér, mely azt az illúziót kelti a szemlélőben, hogy a kusza betűkből álló képet valami kocsonyás izére festették, amely néhány helyen kiszakadt és szivárog. A legprofibbak külön képként kezelik a hátteret, megjelenítve ott egy utca, táj, város stb. képét. A stílus A minőségi vizsgálódások talán legfontosabb eleme a stílus. A stílus szó meglehetősen sok jelentéssel bír, és központi helyet foglal el a graffitikultúrában. Jelenti azt az életérzést, melyet e szubkultúra képviselői preferálnak, s melyet némi sarkítással hip-hop kultúraként határozhatunk meg. Ugyanakkor azokat a firkász irányzatokat is jelenti, amelyeket mint nagyjából egységesen megjelenő betűformákat azonosíthatunk. Végül a stílus szó jelenti a writer egyéni betűformáló, képalkotó készségét is. A különböző betűtípusok stílusonkénti besorolása a műfaj őshazájából, New Yorkból ered (Chalfant-Prigoff 1987; Cooper-Chalfant 1984). Alapját a betűk eltérő formáján kívül azok összekapcsolódási módja képezi. Az első - ebben az értelemben vett stílus a Bubble-Style volt, melyet egy, az 1970-es évek közepe táján „Phase 2" néven működő firkász nevéhez kapcsolnak. Betűit a gömbölyded, lekerekített formák jellemezték. Ezt követően egyre újabb és újabb stílusok jelentek meg, hol egyidejűleg, hol gyors egymásutánban. A régebbi betűtípusok kikoptak, helyüket újak vették át. így jött divatba a Blockbaster a maga nagy, szögletes, szabályos betűivel, a Brooklyn Style, túldíszített formáival, vagy összeszorított betűivel a Broadway Elegant. Végül megszületett a Wild Style, mely a mai napig a legelterjedtebb formanyelv. Ezt az absztrakt módon átformált, kitekert betűk jellemzik, amelyek szinte lehetetlenné teszik a feloldást az avatatlan szem számára. Ezeket a rajzokat gyakran megspékelik azzal is, hogy a kusza formákat három dimenzióban ábrázolják. Az amerikai betűdivatok mellett Európában is kialakult néhány új irányzat. így beszélnek például berlini, prágai vagy lengyel stílusról is. Önálló magyar vagy budapesti stílus riportalanyaim egybehangzó véleménye szerint egyelőre nem alakult ki. Igaz, maga a műfaj sem túl régi nálunk. „Nem, szerintem a magyar ^ firkászoknak nincs, nincs különös stílusuk. Szóval nincs olyan, hogy »Magyar Style«. Hát 7 nem tudom. Szóval bizonyos mértékben jobb lenne, hogyha lenne ilyen, hogy »Magyar - Stilus«, mert itt Magyarországon csak a külföldi stílusokat ismerik, és ezek vannak támpj- pontnak. Ez van. "

9 Egy firkász számára minden bizonnyal saját egyéni stílusa a legfontosabb. Csak egyéni JSg betűformáinak kialakításával, a kizárólag rá jellemző színvilággal válhat valaki a graffitis társadalom megbecsült tagjává. A firkász csak akkor tekintheti magát a közösség részének, ha eljut egy olyan egyéni formanyelv kialakításához, mely lehetővé teszi „kollégái" számára, hogy rajzai alapján egy szempillantás alatt azonosítani tudják. „Mostanra az az elvárás, hogy mindenki alakítson ki saját stílust. [...] Ha saját stílusod van, az sokkal jobb, mint hogyha mit tudom én, egy német firkásznak vagy akárkinek (ti. a stílusát) koppintod. Azt például egyből le lehet vágni, hogyha valaki kicsit ért hozzá... és az tu-