Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

BALOGH SÁRA: Rádió utca 11., Székesfehérvár

mindig másik került hangsúlyozott szerepbe. Az önkormányzat részéről elsődlegesen a két utóbbi (ez véleményem szerint rejtetten ugyan, de mindenképpen megjelenítette és ezáltal erősítette az etnikai hovatartozás azon negatív sztereotípiáit is, melyeket a 2. pontban említettem), míg a másik oldal egyrészt a szegénységet emelte ki mint okot, másrészt pedig az etnikai hovatartozással érvelt annak céljából, hogy a diszkriminációra felhívja a figyelmet. Fontos momentuma volt az eseményeknek azon plakát elkészítése, amely a Rádió utcai családok gyermekeit mutatta be, s melynek alapvető céljaként Horváth Aladár a következőket említette: „Tehát tulajdonképpen mi megmutatjuk az emberek arcát, a gyerekek arcát, hogy ne démonizálják őket, hogy ne lehessen őket ördögként, hogy is mondjam csak kannibálként beállítani a többiek előtt. Nagyon, szimbolikusan is megmutassuk, hogy mit képviselnek." (részlet Horváth. Aladárral készített interjúmból) A Rádió utcai roma családok mindezek miatt egyszerre negatív és pozitív szimbólumai voltak a székesfehérvári ügynek. Konténerek Egy újabb beszédes névként értelmezném, hiszen e szó rögtön különböző asszociációk felé nyit teret. A konténer szó hallatán elsődlegesen valamilyen anyag tárolására, illetve szállítására alkalmas tárgyra gondolunk. Másodlagos jelentésként, mint szóösszetétel: konténerlakás, -ház, pedig egy mesterségesen és igénytelenül létrehozott telep juthat eszünkbe, mely akár egy barakknak is megfeleltethető. Egyrészt tehát az összegyűjtés és tárolás válik hangsúlyozottá, másrészt egyértelmű utalásként is értelmezhető a roma holokauszt, illetve a második világháború során bekövetkezett borzalmakra. Ez a szimbólum szerintem mindenképpen egy sokkal kényesebb szintre emeli a konfliktust, valamint olyan tartalmakkal tölti fel, amely egyre inkább nem csupán a veszélyforrásokra próbálja meg felhívni a figyelmet, hanem egyenlőségjelet kíván húzni egy múltbeli és egy jelenbeli esemény közé. Ez a logika azonban nem számol a legitimitás kérdésével, figyelmen kívül hagyja azt az alapvetően különböző problematikái kiindulópontot, mely egyértelműen lehetetlenné teszi az effajta kísérleteket. A másik oldal, a székesfehérvári önkormányzat természetesen körültekintően ügyel arra, hogy e konténerlakások milyen kontextusban kapjanak értelmet. Két felhasználó említése történik meg folyamatosan e szerkezetek kapcsán- az SFOR- és az IFOR-katonák, illetve sarkkutató tudósok. A terv szerint ezeket a mobil, teljes komfortfokozatú § lakóegységeket a Szárazréten tervezték elhelyezni. A lakóegységek LK I 800-sb típusú lakókonténerek lettek volna, amelyek megfeleltek a nemzetközi előírásoknak is. Alapterületük egyenként 24 m

2

. Ezekből 15 db lakóegységet, 2 db WC + mosdó egységet, valamint egy-két darab konténerből kialakítható közösségi helyiséget kívántak elhelyezni a Szárazréten, a SZÉPHO Rt. telephelyén. A konténereket a speciális körülményekre való tekintettel SALGO típusú tűzhelyekkel szerelték volna fel, mely a főzési és a fűtési lehetőséget is biztosította volna. A mosdó, illetve a társalgó egység megfelelő hőmér270 sékletét egyedi villanyfűtéssel oldották volna meg, az ivóvízellátást pedig szabadtéri kútrs