Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

ZEMPLÉNI ANDRÁS: Hallgatni tudni. A titokról és az etnológus mások életébe való betolakodásáról

tetteinek a függvénye, hanem a címzettek kötelező vagy kívánatos jelenlétében megrendezett szertartásos cselekedetté válik. Ez pedig rituális kiszivárogtató eszközök - zúgattyú vagy más zajkeltésből eredő hangok, ezoterikus énekek vagy kiáltások, nyilvánvalóan elrejtett, vagy ami ezzel megegyezik, ünnepélyesen kiállított szokatlan tárgyak segítségével valósul meg. A maszk a rituális kiszivárogtatás eszközeinek prototípusa. A nafaráknál legalábbis se nem mitikus figura, se nem egyszerű álarc. Elsődleges funkciója nem a megjelenítés, sem a beavatottak személyének elrejtése. Azért van, hogy kimenjen a faluba a be nem avatottak közé, és emlékeztesse őket a titokőrzők rejtett dolgainak továbbélésére, hogy ezeknek a rejtett dolgoknak a létéről ismételten hírt adjon, és hogy segítse azok gyakran dramatikus és kifinomult formában történő „fellebbentését" a címzettek előtt. A kiszivárgásnak valójában az a funkciója, hogy fenntartsa a titok feszültségét. Hol a feszültséget megszüntetni vagy mérsékelni képes titokfelfedés vagy közlés eseményére invitál féltudatos módon, hol - éppen ellenkezőleg - a titok felszítását elősegítő jelcserét indukál, amennyiben a címzettek a titokba vetett hitükről megerősített jelzéseket - vagyis a célba érésről szóló igazolást - küldenek vissza a titokőrzőknek vagy a letéteményeseknek. A titkot ugyanis éppannyira fenyegeti feszültségének csökkenése, mint annak túlzott növekedése. Kiszivárogtatás nélkül, mondhatni, halálra van ítélve, amivel az ebben oly tapasztalt politikusok, szóvivők, látnokok, reklámszakértők, nagyvilági hölgyek, maszkviselők, varázslók vagy jósok pontosan tisztában vannak. Az etnológus számára a titok közlésében és kiszivárgásában az a közös, hogy specifikus hatásokat kiváltó társadalmi jelenséggé alakítják át magát a titkot. Olyan közös dologgá és egy társadalmi kapcsolat olyan különleges típusú, erős, ugyanakkor ambivalens összetartó elemévé változtatják, amelyet a kint és a bent között állandóan fenntartott feszültség táplál. Ennek az antagonisztikus társulási módnak (Vergesellschaftung) amelynek legkifinomultabb formája a titkos társaság, és amelyet a titkok intézményes közlésének nyilvánvaló társadalmi funkciója indukál - a feltétele a kint és a bent többékevésbé ritualizált interakciójának a fenntartása és időnkénti felpezsdítése.

8 Összefoglalásképpen elmondható, hogy négy fogalom és négy folyamat vagy működési mód különíthető el a titok társadalmi struktúráját és működését illetően: -o 8 A titokőrző c *• elsődleges címzett • közlés elhatárolás felfedés kiszivárgás I I b I <*B letéteményes bizalmas > D másodlagos címzett potenciális betolakodó