Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

ZEMPLÉNI ANDRÁS: Hallgatni tudni. A titokról és az etnológus mások életébe való betolakodásáról

Péguékahába, mert nem végezhettem be életemet eredeti családom körében, hanem azért, mert „túlságosan szerettem a porót". És hogy nem is vagyok igazi fehér ember, mert az nem viselte volna el a poro összes /urogóját, értsd megpróbáltatását, gyötrelmét, kínját. Fordította Földessy Edina, a fordítást az eredetivel egybevetette a szerző JEGYZETEK * Eredeti megjelenése: András Zempléni: Savoir taire. Du secret et de l'intrusion ethnologique dans la vie des autres. Gradhiva I 996, 20:23-41 . 1. A Littré szótár szerint a secretus és secretum a secernere 'félretenni' igéből származik. A se az elválasztódás tényét jelöli, a cernere jelentése 'megkülönböztetni', 'elválasztani'. 2. Egy szemináriumon Claude Lévi-Strauss a „címzett" megjelölés helyett a „célzottat" javasolta. Bátorkodtam felhívni a figyelmét arra, hogy a „címzett" megjelölés véleményem szerint jobban megfelel az elemzésem általános irányvonalának, mivel magában foglalja nemcsak azt a gon­dolatot, hogy egy másik félhez intézünk valamit, hanem hogy visszajelzést is várunk a célzott vagy érintett egyéntől vagy csoporttól, és a titok interaktív jellege éppen ebben rejlik. Az olva­sóra bízom a kérdés eldöntését. 3. P. Boutang ( I 973:131) megfogalmazását követve. 4. P. Boutang ( I 973:133) szerint communis, mely a munus gyökérre vezethető vissza, az antik vá­rosban „személyek, mesterségek és társadalmi osztályok közötti átmeneteket" jelölő tisztsége­ket vagy funkciókat jelent; a munus a méo szóból ered, amely az átjárásra, a gyakori és szabá­lyozott oda- és visszamenésre utal. 5. A bizalmasok és címzettek társadalmi közelsége a titok közlésének egyik általános feltétele. Olyan személynek adjuk át leginkább a titkot, aki elárulhatja azt, megértheti az okait, és is­merheti a szereplőit. Hiszen azzal, hogy egy másik emberre titkot bízunk, nemcsak azt várjuk el tőle, hogy egészében őrizze meg azt, és visszautasításunk súlyától szabadítson meg ben­nünket, hanem arra is kérjük, hogy rendelkezzék felette, és „ossza meg", vagyis hogy támo­gassa és szilárdítsa meg azzal az erővel, amely már a saját visszautasításából és következés­képpen a titok kimutatására való hajlamából ered, mégha el is rejti azt a közössé vált címzettek előtt. Mindennek nyilvánvaló példáját Umár történetének végén láthatjuk. 6. G. Simmel ( 1976) megfogalmazásában a titok „egy olyan általános, semleges szociológiai forma, mely meghaladja tartalmi értékfüggvényeit". ^ 7. A latinban a secretionem éppúgy, mint secretus a secernere ('elválaszt' és 'félretesz') szóból szár- 7 mazik. w 8. Weber ( 197 1:41 -43) a Qazdaság és társadalom című könyvében megfogalmazott koncepciója sze- ^ fN rint a titkos társaságok eredete sokkal inkább a „társulásra" (Vergesellschaftung), semmint a ^-.. „közösséggé válásra" (Vergemeinschaftung) vezethető vissza, habár az „ugyanahhoz a kő- g : ; zösséghez való tartozás szubjektív érzése" megtalálható az olyan hagyományos titkos társa- ° ságok esetében is, mint a szenufó sinzang, amelyről a későbbiekben lesz szó. A titkos társasá­gok jellegzetes vonásainak legkiválóbb elemzését G. Simmel (1976) adta. 9. Lásd Zempléni (1984). 10. A szent erdő (sinzang) összes beavatottjának szimbolikus anyja, Kafolo miniatűr falujának elő­szoba-házáról van szó. A beavatottak Ka/o/óban vérfertőzés útján „fogannak", és Kafolo hét év után, beavatásuk első napján „hozza a világra őket". Amikor a beavatottat mint halottat viszik be ebbe az előtérbe, testének semmiképpen sem szabad hozzáérnie a ház a falához, különben 207

Next

/
Thumbnails
Contents