Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

ZEMPLÉNI ANDRÁS: Hallgatni tudni. A titokról és az etnológus mások életébe való betolakodásáról

Péguékahába, mert nem végezhettem be életemet eredeti családom körében, hanem azért, mert „túlságosan szerettem a porót". És hogy nem is vagyok igazi fehér ember, mert az nem viselte volna el a poro összes /urogóját, értsd megpróbáltatását, gyötrelmét, kínját. Fordította Földessy Edina, a fordítást az eredetivel egybevetette a szerző JEGYZETEK * Eredeti megjelenése: András Zempléni: Savoir taire. Du secret et de l'intrusion ethnologique dans la vie des autres. Gradhiva I 996, 20:23-41

. 1. A Littré szótár szerint a secretus és secretum a secernere 'félretenni' igéből származik. A se az elválasztódás tényét jelöli, a cernere jelentése 'megkülönböztetni', 'elválasztani'. 2. Egy szemináriumon Claude Lévi-Strauss a „címzett" megjelölés helyett a „célzottat" javasolta. Bátorkodtam felhívni a figyelmét arra, hogy a „címzett" megjelölés véleményem szerint jobban megfelel az elemzésem általános irányvonalának, mivel magában foglalja nemcsak azt a gondolatot, hogy egy másik félhez intézünk valamit, hanem hogy visszajelzést is várunk a célzott vagy érintett egyéntől vagy csoporttól, és a titok interaktív jellege éppen ebben rejlik. Az olvasóra bízom a kérdés eldöntését. 3. P. Boutang ( I 973:131) megfogalmazását követve. 4. P. Boutang ( I 973:133) szerint communis, mely a munus gyökérre vezethető vissza, az antik városban „személyek, mesterségek és társadalmi osztályok közötti átmeneteket" jelölő tisztségeket vagy funkciókat jelent; a munus a méo szóból ered, amely az átjárásra, a gyakori és szabályozott oda- és visszamenésre utal. 5. A bizalmasok és címzettek társadalmi közelsége a titok közlésének egyik általános feltétele. Olyan személynek adjuk át leginkább a titkot, aki elárulhatja azt, megértheti az okait, és ismerheti a szereplőit. Hiszen azzal, hogy egy másik emberre titkot bízunk, nemcsak azt várjuk el tőle, hogy egészében őrizze meg azt, és visszautasításunk súlyától szabadítson meg bennünket, hanem arra is kérjük, hogy rendelkezzék felette, és „ossza meg", vagyis hogy támogassa és szilárdítsa meg azzal az erővel, amely már a saját visszautasításából és következésképpen a titok kimutatására való hajlamából ered, mégha el is rejti azt a közössé vált címzettek előtt. Mindennek nyilvánvaló példáját Umár történetének végén láthatjuk. 6. G. Simmel ( 1976) megfogalmazásában a titok „egy olyan általános, semleges szociológiai forma, mely meghaladja tartalmi értékfüggvényeit". ^ 7. A latinban a secretionem éppúgy, mint secretus a secernere ('elválaszt' és 'félretesz') szóból szár- 7 mazik. w 8. Weber ( 197

1:41 -43) a Qazdaság és társadalom című könyvében megfogalmazott koncepciója sze- ^ fN rint a titkos társaságok eredete sokkal inkább a „társulásra" (Vergesellschaftung), semmint a ^-.. „közösséggé válásra" (Vergemeinschaftung) vezethető vissza, habár az „ugyanahhoz a kő- g :

; zösséghez való tartozás szubjektív érzése" megtalálható az olyan hagyományos titkos társa- ° ságok esetében is, mint a szenufó sinzang, amelyről a későbbiekben lesz szó. A titkos társaságok jellegzetes vonásainak legkiválóbb elemzését G. Simmel (1976) adta. 9. Lásd Zempléni (1984). 10. A szent erdő (sinzang) összes beavatottjának szimbolikus anyja, Kafolo miniatűr falujának előszoba-házáról van szó. A beavatottak Ka/o/óban vérfertőzés útján „fogannak", és Kafolo hét év után, beavatásuk első napján „hozza a világra őket". Amikor a beavatottat mint halottat viszik be ebbe az előtérbe, testének semmiképpen sem szabad hozzáérnie a ház a falához, különben 207