Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)
NAGY ZOLTÁN: „Fél méterrel repülni a föld felett". A vodka a vaszjugáni hantik kultúrájában
szerük korábbi összeomlását követte a szovjet-rendszer felbomlását követően gazdasági kvázi-biztonságuk elvesztése is. Társadalmi szempontból tehát alkoholizmusuk anómiás alkoholizmus. Az a két indok, amit alkoholizmusuk eredetének mondanak (elfeledni személyes és társadalmi sérelmeiket), nem lehet elégséges magyarázat. De a részegség, a részegesség nem is igényel magyarázatot kultúrájukban. Olyannyira természetes, elkerülhetetlen része, hogy fel sem merül a kérdés, ki miért lesz alkoholista. Érdekes módon az vált ki megdöbbenést, értelmezési zavart, ha valaki - főleg ha férfi - nem iszik. 15 Ha az absztinens egyén valamennyire is kívülálló társadalmukban, az egyetlen lehetséges válasz, hogy ezzel megvetését, lenézését fejezi ki. Ha az illető közülük való, nincsen kész magyarázat, furcsaságnak, csodabogárságnak tartják. Egy italról leszokott férfit így jellemeztek: „Régen nagyon jó ember volt. Vidám volt, viccelt, ha ivott is, békés volt. Most viszont... Elrontották." Az alkohol megkérdőjelezhetetlen voltát erősíti az is, hogy a gyarmatosító oroszok falusi kultúrájában hasonló szerepet játszik, mint a hantiknál. Már az a kultúra sem tette fel a „miért iszom, miért iszunk" kérdését, mely megismertette őket fogyasztásának lehetőségével. Nemcsak a vodka befolyásolja a szokásokat, hanem a vodkaivásnak is megvannak a maga szabályai, szokásai. Az alkoholfogyasztás egyik igen fontos jellemzője annak időtartama. Egy-egy „buli" (hantiul „para", oroszul „gul'anka"), ivászat szinte sosem tart egy napig, hanem mindig tovább. A többnapos ivászatok kulcsszava a másnaposság. Másnaposságnak, macskajajnak lehet fordítani az orosz „pohmel'e" szót, viszont már nincs pontos fordítása az ebből képzett „opohmel'at's'a" igének, melyet a hanti nyelv is változatlanul vett át. Leginkább az fejezi ki a jelentését, amit a mottóban idézett Hajnóczy Péter folyamatos kijózanodásnak nevezett. Egy-egy részegség másnapján rendkívül betegek, szenvednek, és ezt a betegséget csak újbóli ivással lehet gyógyítani. A cél először csak a kínzó érzés megszüntetése, de az első „gyógypoharak" után igen gyorsan megérkezik a mámor, vagyis a kör újrakezdődik. Egy hanti pontos megfogalmazása szerint: „Az elmúlt két hétben csak egyszer rúgtam be, de 14 napra volt szükségem, hogy kigyógyuljak belőle." A másnaposság szó, illetve az ezt gyógyító „másnaposság-poharak" szerves részét képezik kultúrájuknak, és nagy tekintéllyel bírnak. Ezt tiszteletben tartják a részeg férfiak feleségei is, akik általában elrejtenek egy kis pénzt vagy egy kis vodkát, hogy párjuk kigyógyulhasson. Ilyenkor, ha nincsen már sem vodka, sem ráfordítható pénz, összetöltik az üvegek alján megmaradt utolsó cseppeket, illetve körbejárják ismerőseiket, akik általában meg is szánják a szenvedőt. Részeg embernek ritkán adnak idegen háznál inni, de másnaposnak nem illik nem adni. A vodkát vagy vodkára pénzt kérőknek ennek megfelelően két olyan időszaka van, amikor felkeresnek ismerősöket és idegeneket is: reggel, amikor „gyógyulni" akarnak, és este, kora éjszaka, amikor újabb ivási lehetőségeket keresnek. A másnaposság egyértelműen betegségként értelmeződik, amibe bele is lehet halni. Egy férfiről terjedt el az a történet, hogy az 1970-es évek második felében, amikor a boltok csak 1 1 óra után szolgáltak ki alkoholt, megpróbált korábban kikönyörögni legalább egy üveggel a boltostól. Mivel a boltos nem szánta meg, letelepedett az ajtaja elé, de a I I
