Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

NAGY ZOLTÁN: „Fél méterrel repülni a föld felett". A vodka a vaszjugáni hantik kultúrájában

szerük korábbi összeomlását követte a szovjet-rendszer felbomlását követően gazdasá­gi kvázi-biztonságuk elvesztése is. Társadalmi szempontból tehát alkoholizmusuk anómiás alkoholizmus. Az a két indok, amit alkoholizmusuk eredetének mondanak (elfeledni személyes és társadalmi sérelmeiket), nem lehet elégséges magyarázat. De a részegség, a részegesség nem is igényel magyarázatot kultúrájukban. Olyannyira természetes, elkerülhetetlen része, hogy fel sem merül a kérdés, ki miért lesz alkoholista. Érdekes módon az vált ki megdöbbenést, értelmezési zavart, ha valaki - főleg ha férfi - nem iszik. 15 Ha az abszti­nens egyén valamennyire is kívülálló társadalmukban, az egyetlen lehetséges válasz, hogy ezzel megvetését, lenézését fejezi ki. Ha az illető közülük való, nincsen kész magyará­zat, furcsaságnak, csodabogárságnak tartják. Egy italról leszokott férfit így jellemeztek: „Régen nagyon jó ember volt. Vidám volt, viccelt, ha ivott is, békés volt. Most viszont... Elrontották." Az alkohol megkérdőjelezhetetlen voltát erősíti az is, hogy a gyarmatosító oroszok falusi kultúrájában hasonló szerepet játszik, mint a hantiknál. Már az a kultúra sem tette fel a „miért iszom, miért iszunk" kérdését, mely megismertette őket fogyasztásának le­hetőségével. Nemcsak a vodka befolyásolja a szokásokat, hanem a vodkaivásnak is megvannak a maga szabályai, szokásai. Az alkoholfogyasztás egyik igen fontos jellemzője annak idő­tartama. Egy-egy „buli" (hantiul „para", oroszul „gul'anka"), ivászat szinte sosem tart egy napig, hanem mindig tovább. A többnapos ivászatok kulcsszava a másnaposság. Másnaposságnak, macskajajnak lehet fordítani az orosz „pohmel'e" szót, viszont már nincs pontos fordítása az ebből képzett „opohmel'at's'a" igének, melyet a hanti nyelv is változatlanul vett át. Leginkább az fejezi ki a jelentését, amit a mottóban idézett Hajnó­czy Péter folyamatos kijózanodásnak nevezett. Egy-egy részegség másnapján rendkívül betegek, szenvednek, és ezt a betegséget csak újbóli ivással lehet gyógyítani. A cél elő­ször csak a kínzó érzés megszüntetése, de az első „gyógypoharak" után igen gyorsan megérkezik a mámor, vagyis a kör újrakezdődik. Egy hanti pontos megfogalmazása sze­rint: „Az elmúlt két hétben csak egyszer rúgtam be, de 14 napra volt szükségem, hogy kigyógyuljak belőle." A másnaposság szó, illetve az ezt gyógyító „másnaposság-poharak" szerves részét képezik kultúrájuknak, és nagy tekintéllyel bírnak. Ezt tiszteletben tartják a részeg fér­fiak feleségei is, akik általában elrejtenek egy kis pénzt vagy egy kis vodkát, hogy párjuk kigyógyulhasson. Ilyenkor, ha nincsen már sem vodka, sem ráfordítható pénz, össze­töltik az üvegek alján megmaradt utolsó cseppeket, illetve körbejárják ismerőseiket, akik általában meg is szánják a szenvedőt. Részeg embernek ritkán adnak idegen háznál inni, de másnaposnak nem illik nem adni. A vodkát vagy vodkára pénzt kérőknek ennek meg­felelően két olyan időszaka van, amikor felkeresnek ismerősöket és idegeneket is: reggel, amikor „gyógyulni" akarnak, és este, kora éjszaka, amikor újabb ivási lehetőségeket ke­resnek. A másnaposság egyértelműen betegségként értelmeződik, amibe bele is lehet halni. Egy férfiről terjedt el az a történet, hogy az 1970-es évek második felében, amikor a boltok csak 1 1 óra után szolgáltak ki alkoholt, megpróbált korábban kikönyörögni legalább egy üveggel a boltostól. Mivel a boltos nem szánta meg, letelepedett az ajtaja elé, de a I I

Next

/
Thumbnails
Contents