Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)
BÉRES ISTVÁN: Elfelejtett képek egy terepgyakorlatról
2 1. Punctum: „...fölfigyelek egy-egy »reszletre«. Érzem, hogy ez a részlet azonnal megváltoztatja a kép olvasatát, már nem ugyanazt a fotót nézem, hanem egy újat, amely számomra értékesebb. Ez a részlet a punctum (valami, ami belém szúr, megfog)." (Barthes 1985:50.) Studium: „Nem tanulást, tanulmányozást jelent, legalábbis nem elsősorban azt, hanem valamire figyelést, valaki iránti hajlandóságot, egyfajta általános érdeklődést, amely buzgó, de nem különösképpen heves." (Barthes 1985:33.) 22. A gyűjtemény főként kultuszképként, imagóként értelmezhető fotókat tartalmaz, kevésbé históriákat („képi elbeszélés" típus). Ez utóbbiakat néhány jeles eseményről készült fotó képviseli. 23. A fogalom esztétikai-művészi értelmében. Nem gondolom azt, hogy különösebben tudnék fényképezni, soha nem is gyakoroltam intenzívebben. 24. Egyszer Magyarországra, a 2. világháborút követően, majd 1956 novemberében visszafelé, Jugoszláviába, amikor is a gyerekeit szó szerint magára kötözve vitte át a zöldhatáron. 25. Amikor például erőszakkal lépett fel egy, a család életébe belépni szándékozó nő ellen. 26. Nem nagyon sikerült megfejteni, hogy milyen meteorológiai, természeti jelenségről lehetett szó. Természetesen azt ő is tudta, hogy a Dráva - és a kopácsi rét - konkrétan nem éghetett, de jele volt valaminek az a jelenség. 2 7. P. V. ez idő tájt a húszas évei közepén járt. Vőlegénye és édesapja (mindketten horvát nemzetiségűek egyébként) a félkatonai alakulatokban harcoltak. Bátyja már néhány évvel korábban nyugatra került mint kutatóorvos. Édesanyjával először rokonokhoz ment Németországba, majd onnan - a helyzet otthoni normalizálódását követően - visszakerültek Eszékre. Szülei még a polgárháború alatt elváltak. Ő férjhez ment. 28. Nagy családi gazdaságuk volt, több traktorral és gépekkel. Többszintes házuk, autójuk szorgalomról és jólétről tanúskodott. A kórógyiaknak a vagyonhoz kapcsolódó attitűdjeiről egyébként olvashatunk Lágler 1999-ben, amely írás a falu „elmenekülésének" történetéhez is sok jó adalékkal szolgál. 29. Ennek a - most nem részletezhető - emlékezetnek hangsúlyos eleme az az apakép („aki engem igazán szeretett"), amely éles ellentétben áll azzal a képpel, amelyet a család legtöbb tagjáról, magáról „a családról" kialakított. Az előbbihez kapcsolta - több más mellett - a biztonságot, az őszinteséget, utóbbihoz a (lét)bizonytalanságot és a látszatoknak való megfelelés kényszerét (többször a hazugságot is), azaz egy alapvetően konfliktusos viszonyokat leképező családképet ismerhettünk meg. Az egész emlékezetkonstrukció érdekességét az adja, hogy az előbbi - tényleges életbéli tapasztalatok híján - csak családi narratívakon, fényképeken és emléktárgyakká vált mindennapos használati tárgyakon alapult, míg az utóbbi az, amely az egyéni élettörténet adatolható eseményein keresztül közvetlen élettapasztalatokon alapul, és ezáltal történetivalóságbeli referenciával bír. • 30. Az emlékezés/emlékezet problematikához jó adalékul szolgál: Assmann-Harth, Hrsg. 1991; ° Assmann-Hölscher, Hrsg. 1988; a családi fotográfiákkal kapcsolatban lásd Hirsch 1997. I h00 IRODALOM ASSMANN, ALEIDA 1991 Zur Metaphorik der Erinnerung. In Mnemosyne. Formen und Funktionen der kulturellen Erinnerung. Aleida Assmann - Dietrich Harth, Hrsg. 13-35. Frankfurt am Main: Fischer. ASSMANN, ALEIDA - HARTH, DIETRICH, HRSG. 1991 Mnemosyne. Formen und Funktionen der kulturellen Erinnerung. Frankfurt am Main: Fischer.
