Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)
BÉRES ISTVÁN: Elfelejtett képek egy terepgyakorlatról
2. A fényképek felhasználásáról az antropológiában/etnográfiában jó áttekintést ad BantaHinsley 1986; Buchner-Fuhs 1997; Collier-Collier 1986; Deneke 1983; Edwards, ed. 1992; Hagele 1997; Ruby-Taureg, eds. 1987 néhány tanulmánya (Caldarola, Griffin, Steiger-Taureg); Theye, Hrsg. s. a.; Werner-Schoepfle 1987, nálunk Kunt Ernő munkásságát kell elsősorban megemlíteni (I 984, 1987a, 1987b, 1990, 1995), illetőleg a Miskolci Egyetem Antropológia Tanszékének munkatársaiét. Egyes közösségek, vidékek fényképhasználati szokásaival mások is foglalkoztak, például Csupor I 987; Fogarasi I 998. Utóbbi egy reprezentatív albumot is kiadott: Fogarasi 1996. 3. Erről a találkozásunkról nincs fényképem. Nem volt erőm kivenni az autóból megérkeztünkkor a gépet, nem akartam őket ebben a kiszolgáltatott helyzetükben megörökíteni (legalábbis akkor, az első itteni találkozást még nem tartottam alkalmasnak a fényképezésre). 4- Mikor első alkalommal meglátogattuk kísérőnkkel, a helybeli iskolaigazgatóval, mindjárt kivezényelt minket a veteményeskertbe, és leszedette velünk az épp akkor beérett termést. 5. Odakint állandóan együtt voltak, ücsörögtek a házuk előtti padon. 92. életévükben jártak ekkor, és mindig nagyon jó kedélyűek és nyílt szívűek voltak. 6. Később a Magyarországon, menekültként elhunyt „szülikét" (a képeken szemüvegben) - úgy tudom - rokonai elhamvasztatták, hogy ezt a kérését, ha egyszer hazatérhetnek, teljesíthessék. 7. Ezek mindig: a fényképész (természetesen, ha teamben dolgozik, akkor minden közreműködő, esetleg még áttételesen a megrendelő is, bárhonnan is érkezzen: legyen bár a kereskedelem vagy gazdaság, a tudomány vagy művészet képviselője) és a lefényképezettek. 8. Maga a fotográfiai gyűjtemény vagy kiáílítás mint téma szintén népszerű az etnológiai szakirodalomban. Tájékozódásul: Becker 1997: Brink 1997 és a Zeitschrift für Volkskunde 1985/1. tematikus száma. 9. Akcióképeknek azokat a képeket nevezem, amelyek egy jól definiálható (és a társadalmi kontextusban általánosan ismert, tehát akár az elsődleges - megtekintéskori - értelmezéskor is már ily módon leírt) viselkedést, cselekedetet ábrázolnak (például „esküvő", „disznóvágás"). Az ilyen típusú képek nem használatuk által, hanem a formális elemzés szintjén jelenítik meg az akciót. 10. Ismerjük ezeket az amatőrképeket a nyaralásról szóló beszámolókból. Ha azt látjuk például, hogy a jelentős műemlék előtt valaki reklámszatyorral a kezében, szembefordulva a kamerával áll, miközben körülötte mindenki megy, akkor többé-kevésbé biztosak lehetünk abban, hogy a fényképész hozzátartozójáról van szó az 1970-es évekből egy nyugat-európai utazásán. I I. A probléma ilyetén való megközelítését lásd Horányi I 987. 12. Magát az egész történetet jól összefoglalja és mutatja be Busch 1995. 13. Daguerre ekkor szabadalmaztatta találmányát. 14- Niépce heliografiája. 15. A camera obscura történetére és hatására az érzékelésre jó összefoglaló Crary 1999. 16. Lásd Beke 1997. A lényeg: a fényképezés története nem biztos, hogy ott kezdődik, amikor egy adott, a leképezés pontosságát és tartósságát biztosító technika kialakult (és ezáltal kijelölődött egy 0 pont), és nem biztos, hogy addig tart, amíg az ahhoz hasonló technikák vagy képalkotási módok, konvenciók „kitartanak". Kezdete az emberiség őstörténetében van (például árnyék), vége pedig „az időkben". I 7. Vö. Husserl 1993:1 I. 18. A privát fotó kutatásának is hatalmas ma már az irodalma, egy friss válogatás Hirsch, ed. 1999. Nálunk az 1980-as években kezdődtek el ezen a területen a vizsgálódások, mely munka - részben - a Vizuális Antropológiai Kutatás Munkafüzeteiben „objektiválódott" (Bán-Forgács, szerk. 1984). Megemlítendő még Szegő 1998. 19. Nála a történet van meg előzetesen (a még nem létező interpretációja), és „visszafelé" alkotja meg a képet belőle. (Azt gondolom ugyanígy működik a reklámfotózás is.) 20. Rövid ismertetését és értékelését lásd Németh 1992:2 13.
