Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)
TÖRŐ TIMEA: „Add neki az erőt, ha kéri!..." Mai otthon szülési szokások Magyarországon
Az otthon szülések során nem az anyai fájdalom csökkentése az elsődleges cél. A fájdalomról úgy vélekednek, hogy az egy bizonyos mérték fölött „már nem is igazán a fájdalom élményét kelti", hanem hozzásegít egyfajta transzállapot kialakulásához. 3 A segítség abban áll, ha a gyermeket tudják segíteni abban, hogy a maga ütemében szülessen meg. Ezt elsősorban az anya ráhangolódásán keresztül lehet elérni. Az Otthonszülés című könyv (Sagov et al. 1992) szerint a vajúdónak talán az segít a leghatékonyabban, ha saját maga tesz valamit. Ehhez számos ötlettel is szolgál: pozícióváltás (kitámasztás párnákkal, emberi segítséggel), mozgás (a medence ringatása, szabad tánc, himbálódzás), önmasszázs (a has finom, körkörös mozgással való simogatása), hideg vagy meleg borogatás alkalmazása (meleg az alhasi tájékon, a hát egy kis részén, a keresztcsontnál, a combok közt, a gátnál; hideg az arcon, nyakon, mellkason). A mai otthoni szülésekkor főleg muskotályos zsályát, mandulaolajat, orbáncfüvet használnak. További segítségül szolgálhatnak a következők: testápolás, kellemes illatokra (virág, étel, parfüm, fenyő, babér) figyelés, a házon kívül séta, mozizás, függőágyban való hintázás, zenehallgatás, tv-nézés, vízzel kapcsolatos tevékenységek, meditációs és vizualizációs technikák, relaxációs gyakorlatok, vajúdási légzőgyakorlatok (Lamaze- és Bradley-módszer), éneklés, dudorászás, zenélés, mentális erőfeszítések (számolás, az óra figyelése), kötés, varrás. A mások által nyújtott vajúdási segítség tulajdonképpen csak kiegészíti azt, amit az anya saját magának tud biztosítani. Legnagyobb szerepe a fizikai és lelki kontaktusnak van: a test különböző részeinek masszírozása (kukoricakeményítő, jó masszázspor, olajok, például étolaj is), együtt légzés a kismamával, tartás és támasz (ölelés, séta közben támogatás), szóbeli bátorítás (mindenfélére vonatkozóan, legyen az bármi, például külső megjelenés), amennyiben nem hozza zavarba a kismamát. Ezenkívül szemkontaktus, hideg vagy meleg alkalmazása, verbális és taktilis relaxációs technikák, a megfelelőazaz az anya hangulatával összhangban lévő - légkör megteremtése (például ünnepi, pihenő, vízhez közeli anyaméhszerű, sötét, csöndes fürdőszoba, víz alatt tartott fülek az ingerek kiszorítására, szabad mozgás, intimitás). További segítség lehet, ha valaki főz, elmosogat, ajtót nyit, vigyáz a gyerekekre. Terepmunka-tapasztalatból tudom, hogy a parkolás elrendezése egy belvárosi utcában, az ennivalóról való gondoskodás, a telefonok felvétele szintén ilyen jellegű segítségek. A már meglévő nagyobb gyerekeket vagy nagyszülőkhöz küldik, vagy azok kívánsága szerint engedik közel az eseményhez, de általában hívnak egy felnőttet, aki vigyáz rájuk, ha szükség van rá. Az otthon szülő anyák így beszélnek a szülés közben kapott segítségről: „...és jött egy barátnőm, hogy elterelje a figyelmemet a fájdalomról, mert így emlékeztem az otthoni szülésre, de itt más volt... az Agi hozott ilyen masszírozó olajokat, amik mondta, hogy enyhítik a fájdalmakat, kezdték masszírozni a hátam... elkezdtem agykontrollózni, tehát relaxálni, az nagyon jó volt. Egész éjszaka beszélgettünk, gyertyát gyújtottunk, masszírozták a hátam, idementünk, odamentünk a lakásban és egyszer csak megszületett... a végén úgy hozzábújtam a férjemhez, hogy öleljen meg, és akkor szerintem utána tíz perc múlva megszületett." Segítség a különböző gyógynövényes főzetek alkalmazása is: „...próbálkoztunk mindennel, hogy mi kényelmes... azért ez egy háromemberes műfaj, mert a Judit járt ki a
