Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

LAJTAI LÁSZLÓ - EISLER OLGA: Orvosok és sámánok Nepálban

közötti, nagyrészt magár etnikum által lakott területen pedig Damauli kisvárosban, va­lamint a Tanahun megyei Rahu községben és a Nawalparasi megyei Chul Boja község­ben végeztünk rövidebb tereptanulmányokat. Orvosi antropológia Az orvosi antropológia (medical anthropology) a kulturális antropológia egyik ága, mely az egészség és betegség kérdéseivel kapcsolatos biológiai jelenségekkel is foglalkozik, és így a társadalomtudományok és természettudományok (elsősorban az orvostudomány) közötti határterületen helyezkedikel (Hellman 1998). Az orvosi antropológia négy fő vizsgálati területe a betegségek, a gyógyítás folya­mata, a gyógyító személyek és az egészségügyi intézmények kérdése. Az orvostudo­mány szempontjából az orvosi antropológia legfontosabb területét klinikai antropológi­ának nevezhetjük (Hellman I 998). Ugyanez az antropológia szempontjából az alkalma­zott antropológia vagy az akcióantropológia egyik ága lehet. Ez azt a területet jelenti, amikor az elméleti összefüggéseken túl tudásunkat a klinikai gyakorlatban, a preventív és edukációs programokban és a nemzetközi (következésképpen kultúraközi) kapcsola­tokban, illetve segélynyújtásban alkalmazni próbáljuk. A pszichiátriai antropológia vagy transzkulturális pszichiátria, az orvosi antropológia egyik részterülete, mely a pszichi­átriai betegségek, a pszichiátriai (avagy tágabb értelemben: pszichés) gyógyítás és a betegek, illetve gyógyítók kultúraközi leírását és összehasonlítását végzi (Kleinman 1981 ). A pszichiátria alapvető kérdései közé tartoznak a biológiai és társadalmi tényezők össze­függései, ezért területe részben átfedi az antropológiáét. Az orvoslás más ágaiban ezek az összefüggések szintén léteznek, de ez a kapcsolat talán nem ennyire nyilvánvaló és szoros. A pszichés zavarok antropológiája már a kezdetektől fogva foglalkoztatja az antro­pológusokat, míg a pszichiátriai szakirodalomban csak az utóbbi időben váltott ki ez a téma érdeklődést. A transzkulturális pszichiátriai szemlélet jelentőségét az is hangsú­lyozza, hogy a pszichiátriai betegségek elterjedése és megjelenési formái kultúrától füg­gően, illetve térben és időben is eltérők lehetnek. Ezenkívül van néhány olyan pszichiát­riai betegség, amely kizárólag bizonyos kultúrához tartozó egyének között fordul elő oo (kultúrához kötött szindrómák). Ezek különálló betegségentitások, melyek sajátos tü­T neteket és kórlefolyást mutatnak. E A betegség földrajzi jellegzetessége miatt e zavarok olyanok, mintha valamilyen kü­lönleges „kórokozó" okozná őket, mert csak bizonyos területen fordulnak elő. Az adott J2(N kultúrához tartozó egyének meg tudnak betegedni a specifikus betegségben még akkor „cg} is, ha földrajzilag más területre kerülnek. Az epilepszia a biomedikális medicina tudása h^- szerint nem kultúrához kötött betegség, minden kultúrában előfordul. Ilyen és ehhez hasonló esetekben célunk az adott betegség megjelenési formájában a biológiai-geneti­kai, illetve az enkulturáció során tanult elemek elkülönítése és összefüggéseinek vizsgá­lata a hatékonyabb és megfelelőbb gyógyítás érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents