Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

KEMÉNYFI RÓBERT: Az etnikai tér és a nemzetállamiság eszméje

Etnikailag homogén és kevert területek Köztes-Európában az első világháború után (Pándi 1997:33 7) b) a történeti ( 1900 előtti) vegyes etnikumú etnikai határmenti térségekben az etnikai kevertség statisztikai arányainak hirtelen megváltoztatása. 2. Az etnikai településviszonyok alkalmazkodnak az államhatárokhoz. Az etnikai határ és az államhatár fokozatos közelítése: a) homogén etnikai területek szétesésénél: a vegyes etnikumú térségek kialakulása; *j b) vegyes etnikumú térségek további bomlásánál: az etnikai statisztika arányainak ™ fokozatos eltolódása. <j Az első pontban leírtak úgy értelmezhetők, hogy a többnemzetiségű országok szét- e*_g esése nem jelentette egyben azt, hogy az utódállamokban az etnikai határok egybeestek az államhatárokkal, azaz a versailles-i béke utáni Közép-Európában és a Balkánon megmaradt továbbra is az arra való törekvés, hogy az etnikai határokat országhatárokká emeljék. Ami nem mást jelent, mint a perifériális, homogén nemzeti kisebbségi területek gyors, hirtelen intézkedésekkel való megszüntetését, egyben azok akár csupán vegyessé való fellazulásának elkerülését is [I. a) pont]. Ám jelentheti azt is, hogy az állam akár erőszakosan kiterjeszti a fennhatóságát a határain kívüli, de saját etnikai terület-