Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

ERDEI KATALIN - SÁNTHA ISTVÁN: Burjátok és tofák között119

ERDEI KATALIN - SÁNTHA ISTVÁN Burjátok és tofák között* A terepmunka-beszámoló két dél-szibériai néprajzi kutatást ismertet. Az 1997-es úton a szerzők két nyugatburját faluban tanulmányozták a földrajzi helyekhez fűződő szellemekkel és a sámánizmussal kapcsolatos hiedelmeket, valamint a burját nők társadalmi, gazdasági szerepét. Az 1998-as, második kutatás a Száján hegységben élő tofák között zajlott. Részben a sámánizmus maradványait tanulmányozta, kiegészítő adatokat gyűjtve Diószegi Vilmos korábbi feljegyzéseihez, részben a jelenlegi életmódot vizsgálta, és a közelmúltra vonatkozó dokumentumokat gyűjtötte össze. 1997-ben és 1998-ban 2-2 hónapos kulturális antropológiai terepmunkát folytattunk a Dél-Szibériában élő mongol nyelvű burjátok között.* Sántha István az utóbbi utat megelőzően egy hónapot a Kelet-Szaján hegység északi oldalán élő török nyelvű tofák között kutatott. Beszámolónkban az ott szerzett tapasztalatainkról szeretnénk szólni. Mindkét évben elsősorban két falut és az ezekhez tartozó folyóvölgyek egy-egy szakaszát vizsgáltuk. Úgy gondoljuk, hogy a burját sámánizmus elemei a hagyományos társadalom kontextusában, a helyi viszonyok ismeretével együtt nyernek jelentést. A gyűjtés a szövegeken túl minden esetben e kontextus feltárására irányult. Ezenkívül egy távolabbi célunk megvalósításának lehetőségeit mérlegeltük, azaz egy, a terveink szerint 2000-2001 -ben megvalósuló, hosszú idejű állomásozó terepmunkát készítettünk elő. Burjátoknál A terepmunkát Oroszországban, Dél-Szibériában, a Bajkál-tótól nyugatra, az Irkutszki területen belül lévő, de közigazgatásilag közvetlenül Moszkva alá tartozó Uszty-ordai Autonóm Területen az úgynevezett nyugati burjátok között végeztük. A burját az ^ egyetlen Szibériában élő mongol nyelvű nép. A nyugati burjátok legfontosabb megkü- 7 lönböztető jellemvonása - szemben a Bajkál-tó keleti oldalán, Burjátiában és az Aga- burját Autonóm Területen élő, elsősorban buddhista-lámaista keleti burjátokkal -, hogy ö megőrizték sámánista hitüket. Az Uszty-ordai Autonóm Területen ma mintegy ötve- CN nezren vallják magukat burjátnak. Mellettük a lakosság másik felét oroszok, ukránok, beloruszok, lengyelek és tatárok alkotják. "T-9 A burjátok a jakutokkal és a tuvákkal együtt Szibéria nagyobb lélekszámú őslakos népei közé tartoznak. Ma mintegy 425 ezren vallják magukat burjátnak. A nyugati burjátok többsége a Száján és a Altaj hegység vidékéről került mai lakóhelyére, ezért általában hagyományaikban több a törökös elem, és ezek a nemzetségek gyakrabban kötik eredetüket kirgiz vagy türk törzsekhez. S| I 19