Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 1. (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1998)
BALI JÁNOS: „Hungarofradizmus" Egy sportegyesület szimbolikája
tarn mindig... Most vissza-, illetve hazatértem" (Nemzeti Sport, 1996. 11. 22.). Egy másik játékos véleménye szerint: „Aki valaha is játszott a Fradi zöld-fehér mezében, az szerintem örök fradista marad. Erről már engem sem tud »leszoktatni« senki...". 18 Eltérő ősfradista jelentéstartalom fűződik a játékosokhoz. Az ősfradista játékosok közül többen is más csapatoknál nevelkedtek. Mátrai Sándor, Deák „Bamba" Ferenc, Nóvák Dezső, Albert Flórián, később Keller József és Lipcsei Péter például vidékről kerültek a Ferencvároshoz, de még az 1990-es évek első felében a „legősfradistább" játékosnak tartott Simon Tibor sem „tisztán" Fradi-nevelés, mert előtte az alacsonyabb osztályú Pénzügyőrben futballozott. A játékosoknak azonban lehetőségük van kiváltaniuk ezt a státust. Ezt úgy érhetik el, ha zöld-fehér színekért minél többet, minél eredményesebben játszanak. Nem minden Fradi-játékost fogadnak el a nézők ősfradistának. Az a játékos, aki esetleg felnőttként többször is játszott - pláne, ha rivális csapatban - a Fradi ellen, kisebb, mondhatni minimális eséllyel pályázhat a kitüntető jelzőre. Jól jellemzi az ősfradista képet két, a Ferencvároshoz valamilyen formában kötődő edző személye. Novak Dezső Szombathelyről került a Fradihoz, ahol mind játékosként, mind edzőként rendkívül sikeres volt. Őt igazi ősfradistának tartják, I 994-ben, vezetőedzővé választásakor a legfőbb nem szakmai indok ősfradizmusa volt. Verebes József, a Rába ETO-nál és az MTKnál jelentős sikereket elérő edző neve is fel szokott merülni az FTC edzőválasztásaikor, de éppen azért, mert kevésbé kötődik a klubhoz, rendre nem őt választják. Pedig a Fradipályától néhány száz méterre, a Haller téren nőtt fel játékos-pályafutását is a Fradiban kezdte, ott nevelkedett. NB l-es mérkőzésen csak a Ferencváros színeiben lépett pályára, mégis viszonylag fiatalon elkerült a klubtól. Edzői sikereit a Ferencvároson kívül aratta. Őt nem tartják ősfradistának, mivel ezt a státust nem szolgálta meg, klubcsapatait mindig a Ferencváros ellen készítette fel. Az ősfradista szurkoló némiképp eltérő kategória. Olyan megváltoztathatatlan kötődést jelez, mely a régmúltban kezdődött és örökké tart. A Fradi „örök szerelemmel" való jellemzése, képzettársítása általános szurkolói gyakorlat. Az „örök szerelem" olyan jellemzőkkel bír, mint a holtig tartó, a tiszta, az önzetlen, az érdekmentes és a monogám, mely motívumok egy az egyben alkotóelemei az ősfradista identitásának. Az az elképzelés, hogy a Fradi játékosai, szurkolói, vezetői és szimpatizánsai egyetlen nagy családot alkotnak, összefüggésbe hozható az eddig elemzett szimbólumokkal, mint a Fradi-szív, a Fradi-vér és az ősfradista. A Fradi-család redukálja ezek szimboo likáját és egyben kiegészíti. A család a legkézenfekvőbb csoportalkotási szempont, mely J, jól elhatárolja a családba tartozók táborát („mi") az „ők" csoportjától. A „mi-ők" ellen°° tétpár a világot olyan egyszerűen és átláthatóan osztja fel két táborra, hogy avval bárki _L könnyen azonosulhat, és az szinte minden helyzetben kinyilvánítható. A család a fa- miliaris viszonyokon túl - ellentétben a szerető intézményével - azt a sorsközösséget S is jelképezi, melynek tagjai nemcsak a jóban, hanem a kudarcokban is éppúgy osztoznak. A „mi együtt sírunk és együtt nevetünk" elve a játékosokra és a szurkolókra egyaránt érvényes. A Fradi-identitás sorsszerűségben megnyilvánuló mintái a konkrét nemzeti párhuzamokkal rendelkező „itt élned, halnod kell" elvet sugallják a szurkolók felé, akik maguk is hasonlóan gondolkodnak. 19 A fradisták elképzelésében a fradizmus mint vallás kifejezés is szerepel. Jelképesen a 94 Fradihoz kötődnek olyan - már eddig bemutatott - érzelmi-társadalmi kategóriák, mint
