Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 1. (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1998)
FÜLÖP HAJNALKA: A varró falu
JEGYZETEK Köszönetnyilvánítás: Köszönöm Sárkány Mihálynak a dolgozat megírásához nyújtott segítségét. Terepmunkámat a Láthatatlan Kollégium és a Soros Alapítvány támogatása tette lehetővé. 1. A tanulmányban szereplő falu nevét és a személyneveket a szociálantropológiában szokásos módon megváltoztattam, tiszteletben tartva a falubeli névadási szokások jellegzetességeit. 2. A legközelebbi vasútállomás 3 km-re van, és mindkét említett város felől egy gyártelepen keresztül, rossz földúton lehet bejutni Gyerőpatakára. 3. Az 1970-es évektől a munkaképes férfiak 76 százaléka és néhány nő is a „kaolinhoz járt" (Katona Szabó 1972). 4. Termények és állatok beszolgáltatása az államnak. 5. Ebben a korszakban azok a családok is építkezésbe fogtak, akiknek nagyon kellett takarékoskodniuk. Ekkorra tehető annak a - falubeliekkel szembeni általános - elvárásnak a kialakulása is, hogy egy házaspár életművének feltétlenül része kell hogy legyen a házépítés. 6. Külön funkciója van mindezek mellett a „falusi szobá"-nak, vagyis tisztaszobának. 7. 1993-ban vezették be a vizet a faluban, azóta egyre többen építenek fürdőszobát is. 8. Természetesen jelenleg még nem lehet tudni, mi történik a gyerőpataki férfiak ipari munkahelyeivel, és egy esetleges tömeges elbocsátásra hogyan reagálnak majd. 9. Ebből a Magyarországon és Csehszlovákiában kapott pénzből vásárolták meg az ünnepi viselethez szükséges pántlikákat, gyöngyöket, kendőket. 10. Gyakran hallani: „fogom a varromot s mének magához", „viszem a varromot", „most nincs varróm" stb. I I. Látható, hogy nem korcsoportok, társadalmi helyzet és lakóhely szerint alakulnak ki a varrók, mint korábban a „fonók", nincs külön varrója a lányoknak, az asszonyoknak, külön egyik vagy másik utcának. Ha valamelyik szomszéddal nincs jó viszonyban a háziasszony, természetesen nem hívja meg az illetőt varróba. 12. A saját használatra szánt ünnepi ruhadarabok elkészítésekor az életkoroknak és a viselés alkalmainak megfelelően hagyományos szabályok érvényesülnek az alapanyagok kiválasztásában és a hímzés és a gyöngyözés módjában egyaránt. Ezeken az öltözeteken a színeknek, a hímzések és a gyöngyök mennyiségének jelzésértéke van. 13. Kasmírból maguknak is varrnak az asszonyok, „selyemből" csak árut készítenek. 14- Ebből az anyagból csakis áru készül. 15. Néhány család ezért rendelt újságot. I 6. Többször előfordult már, hogy telefonon megbeszélték az adott gyár alkalmazottjával, mikor érdemes áruért menni, és amikor megérkeztek a helyszínre, kiderült, hogy nincs anyag, már elfogyott, vagy ellenkezőleg: pár napig várniuk kell, míg az anyag lekerül a szalagról. 1 7. A „bakháló" hímzőfonallal varrt rácsos minta, amelynek színe megegyezik a minta színével, vagy a mintán uralkodó színnel azonos. 18. A gumis szoknyaderék az egyik jele a piaci igényekhez való alkalmazkodásnak, hiszen a saját használatra készített „fersing"-et a „gallér"-ra varrott „galand"-dal kötik a derekukra. 19. A pártakészítő asszony szemüvegének hosszabb története van. Az édesanyja a 2. világháború idején vasutas férjével Beszterce mellett élt, és a szemüveget egy lágerbe induló helybeli zsidó asszonytól kapta emlékbe. Ez az egyik legjobb szemüveg a faluban. 20. Vannak néhányan, akik nagyon szépen varrnak, és vannak néhányan, akikről köztudott, hogy munkájuk gyengeségein csak a vasalás, a gyöngyözés javít valamelyest. 2 I. A több áru 8-10 rendet és 10-20 mellényt jelent.
