Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 1. (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1998)

Tabló - Alain Reyniers: Tsigane, heureux si tu es libre! (Szűcs Alexandra)

tó összevisszaságot eredményez, szertefoszlott, ugyanis mindkettő mind tartalmilag, mind tipográfiailag logikusan felépített, könnyen átlátható. Az információk négy megközelítés alapján rendeződtek fejezetekbe, illetve tartalmi egységekbe. Mind a négy egység teljesen különbözik felépítése, illetve az elsajátítása révén szerezhető ismeretek jellege szempontjából. A húsz részből álló első etap valójában „bevezető a cigányság »világának« alapjaiba". (Nem véletlen a némileg tankönyvre emlékeztető fordulat, hiszen e könyv annak is felfogható.) Egy-egy fejezetben a szerző - úgy vélem, tudatosan - rendszerint csak néhány általa fontosnak vélt jelenséget, folyamatot mutat be. Több fejezetből együttesen körvonalazódnak a roma történelem legfontosabb állomásai, illetve az életmód bizonyos sajátosságai. A következő felsorolás azokat a nagyobb csomópontokat tartalmazza, melyek köré a rövid leírások rendeződnek (ezek általában nem azonosak az egyes fejezetcímekkel): a nyelv eredete, dialektusok, nyelvhasználat, vándorlás, migrációs folyamatok, letelepedés és/vagy mobilitás, a cigányok eltérő életvitele elleni intézkedések, törvények, asszimiláló törekvések, az őket ért atrocitások, a cigányokkal szembeni ellenséges magatartásformák kialakulásának gyökerei, a romákról kialakított sztereotípiák háttere, alakjuk korai leírásokban és irodalmi alkotásokban, az azonos emberi jogok elismerése, a nemzeti kisebbséggé nyilvánítás, identitás, beilleszkedés társadalmi és gazdasági tekintetben, hagyományos foglalkozások és a folyamatosan az új piaci viszonyokhoz való sikeres alkalmazkodás, elszegényedés és létbizonytalanság, marginalitás, a különböző kisebb csoportokat összetartó erők, házassági kapcsolatok, közös értékek, saját intézmények kialakítása és működtetése, belső konfliktusok szabályozása, a család és azon belül a nő és a gyermek helye, oktatással kapcsolatos problémák, világkép, a vallás szerepe, gyakorlata, az önszerveződések kialakítása, hivatalos kulturális fórumok, folyóiratok elindítása, belső és külső kommunikáció, kulturális értékek és „hírességek" a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészetek, valamint mutatványosok világában. A felsorolt fogalmak, jelenségek - melyek egyébként összhangban állnak a tudományos kutatások által felvetett és vizsgált problémákkal - széles köre jól illusztrálja a vállalkozás tematikailag átfogó törekvését. Ez az a nagyobb egység, amelyben az irodalmi és népköltészeti idézetek kiegészítik a leírtakat, egyben más megvilágításba helyeznek néhány gondolatot. Általuk közvetve a romák jelennek meg. Talán nem túlzás, ha a cigány kultúra néhány gyöngyszemének ismertetésén túl emögött stratégiai döntést látunk. A fotókon kívül ezeken keresztül jelennek meg leginkább a könyv alanyai, közel hozva őket az olvasók számára. Az idézetekhez hasonlóan a kötet fotóinak java része is itt kapott helyet. A változatos (dokumentatív, lírai, szuggesztív) fényképanyag, amely a válogatást végző(ke)t és a fotósok teljesítményét egyaránt dicséri, elsősorban a szövegek illusztrációjaként szolgál. A következő nagy egység a négy közül egyrészt szűkíti, másrészt tágítja az előtte szereplő tematikát. Szűkíti a bemutatásra kerülő országok körét, Közép- és Kelet-Európára fókuszál, tekintettel arra, hogy egyrészt az európai romák túlnyomó többsége itt él, másrészt sok közös vonás fedezhető fel sorsukban. A korábban csupán vázlatosan bemutatott témák közül néhány alaposabb kifejtésre kerül; így a vándorlás és a régióban való letelepedés, a különböző cigányságon belüli csoportok, életkörülményekés lakásviszonyok, az (általában alacsony) iskolázottság adatokkal való bemutatása és az oktatás problémáinak megoldási kísérletei, az aktív dolgozók különböző gazdasági szektorokban