Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 1. (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1998)

Tabló - Alain Reyniers: Tsigane, heureux si tu es libre! (Szűcs Alexandra)

tó összevisszaságot eredményez, szertefoszlott, ugyanis mindkettő mind tartalmilag, mind tipográfiailag logikusan felépített, könnyen átlátható. Az információk négy megközelítés alapján rendeződtek fejezetekbe, illetve tartalmi egy­ségekbe. Mind a négy egység teljesen különbözik felépítése, illetve az elsajátítása révén sze­rezhető ismeretek jellege szempontjából. A húsz részből álló első etap valójában „bevezető a cigányság »világának« alapjaiba". (Nem véletlen a némileg tankönyvre emlékeztető fordu­lat, hiszen e könyv annak is felfogható.) Egy-egy fejezetben a szerző - úgy vélem, tudato­san - rendszerint csak néhány általa fontosnak vélt jelenséget, folyamatot mutat be. Több fejezetből együttesen körvonalazódnak a roma történelem legfontosabb állomásai, illetve az életmód bizonyos sajátosságai. A következő felsorolás azokat a nagyobb csomópontokat tartalmazza, melyek köré a rövid leírások rendeződnek (ezek általában nem azonosak az egyes fejezetcímekkel): a nyelv eredete, dialektusok, nyelvhasználat, vándorlás, migrációs folya­matok, letelepedés és/vagy mobilitás, a cigányok eltérő életvitele elleni intézkedések, törvé­nyek, asszimiláló törekvések, az őket ért atrocitások, a cigányokkal szembeni ellenséges ma­gatartásformák kialakulásának gyökerei, a romákról kialakított sztereotípiák háttere, alakjuk korai leírásokban és irodalmi alkotásokban, az azonos emberi jogok elismerése, a nemzeti kisebbséggé nyilvánítás, identitás, beilleszkedés társadalmi és gazdasági tekintetben, hagyo­mányos foglalkozások és a folyamatosan az új piaci viszonyokhoz való sikeres alkalmazko­dás, elszegényedés és létbizonytalanság, marginalitás, a különböző kisebb csoportokat össze­tartó erők, házassági kapcsolatok, közös értékek, saját intézmények kialakítása és működte­tése, belső konfliktusok szabályozása, a család és azon belül a nő és a gyermek helye, oktatással kapcsolatos problémák, világkép, a vallás szerepe, gyakorlata, az önszerveződések kialakítá­sa, hivatalos kulturális fórumok, folyóiratok elindítása, belső és külső kommunikáció, kultu­rális értékek és „hírességek" a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészetek, valamint mutatványosok világában. A felsorolt fogalmak, jelenségek - melyek egyébként összhangban állnak a tudomá­nyos kutatások által felvetett és vizsgált problémákkal - széles köre jól illusztrálja a vál­lalkozás tematikailag átfogó törekvését. Ez az a nagyobb egység, amelyben az irodalmi és népköltészeti idézetek kiegészítik a leírtakat, egyben más megvilágításba helyeznek néhány gondolatot. Általuk közvetve a romák jelennek meg. Talán nem túlzás, ha a ci­gány kultúra néhány gyöngyszemének ismertetésén túl emögött stratégiai döntést lá­tunk. A fotókon kívül ezeken keresztül jelennek meg leginkább a könyv alanyai, közel hozva őket az olvasók számára. Az idézetekhez hasonlóan a kötet fotóinak java része is itt kapott helyet. A változatos (dokumentatív, lírai, szuggesztív) fényképanyag, amely a válogatást végző(ke)t és a fotósok teljesítményét egyaránt dicséri, elsősorban a szöve­gek illusztrációjaként szolgál. A következő nagy egység a négy közül egyrészt szűkíti, másrészt tágítja az előtte szereplő tematikát. Szűkíti a bemutatásra kerülő országok körét, Közép- és Kelet-Euró­pára fókuszál, tekintettel arra, hogy egyrészt az európai romák túlnyomó többsége itt él, másrészt sok közös vonás fedezhető fel sorsukban. A korábban csupán vázlatosan bemutatott témák közül néhány alaposabb kifejtésre kerül; így a vándorlás és a régióban való letelepedés, a különböző cigányságon belüli csoportok, életkörülményekés lakásvi­szonyok, az (általában alacsony) iskolázottság adatokkal való bemutatása és az oktatás problémáinak megoldási kísérletei, az aktív dolgozók különböző gazdasági szektorokban

Next

/
Thumbnails
Contents