Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 1. (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1998)

HAJNAL LÁSZLÓ ENDRE: Nagyvárosi cigányok (Fotóesszé)

nak a globalizálódó városi kultúra asszimilációt elősegítő anyagi és szellemi termékei. A fiatalok acidpartykra is járnak, megjelenik a drogfogyasztás, a műholdas tv-csatornák minden családnál foghatók. A megismert városi szokások - az öltözködés, a lakóhely kialakítása, a szabadidő eltöltése stb. - részbeni vagy teljes átvétele minden szempont­ból megvalósíthatóvá vált számukra. Ezt felismerve különösen szembetűnő, ahogy ez a réteg is igyekszik megőrizni ha­gyományos kultúráját. A városban való szétszóródás ellenére társadalmi kapcsolatháló­jukat a kiterjedt rokonsági rendszer határozza neg, ideértve a vidéki hozzátartozókat is. A gyerekek szinte a magyar nyelvvel egy időben tanulnak megcigányul, melyet a csalá­don belül gyakran használnak. Ünnepeik megszervezése, öltözködési stílusuk, lakókör­nyezetük kialakítása, a nemek közötti munkamegosztás, mind-mind cigány szokásokat, értékrendeket tükröznek. Ez a csoport tehát - hagyományos kultúrájának megőrzése mellett - képessé vált a sokszor merevnek bizonyuló, a város sokszínű csoportjai között húzódó szimbolikus társadalmi határok átjárására. E képességük által kiemelkedő szerephez jutnak a városi kultúrák egy­mással való megismertetésében, az egymásról kialakított tévképzetek eloszlatásában. A fotók abból a sorozatból valók, melyek I 994 és I 998 között készültek olyan buda­pesti oláh cigányok között, akik a bevezetőben felvázolt réteghez sorolhatóak. A mun­kát nagymértékben segítette az a baráti viszony, amely a hosszú évek alatt alakult ki köztem és azok között az emberek között, akiknek az életét szeretném megismerni és megismertetni. E baráti viszony létrejötte és elmélyülése csak úgy volt elképzelhető, hogy sok időt töltöttünk együtt a hétköznapokat és az ünnepeket, az örömteli dolgokat és a nehézségeket tekintve egyaránt. A fotográfia nemcsak kiegészítője, illusztrációja lehet írott tanulmányoknak, érteke­zéseknek, hanem olyan árnyalt részleteket tud láttatni, közvetíteni, melyre a legjobb tollú kutató írása is képtelen. Egy mozdulat, egy gesztus, egy környezetrészlet mind­mind lehet olyan jellegzetessége egy közösségnek, melynek megörökítése és bemutatá­sa segíthet közelebb kerülni az adott kultúrához, annak jobb megértéséhez. E részletek felismeréséhez szükséges az adott kultúra szimbólumrendszerének, viselkedésmintái­nak beható ismerete, valamint elmélyült kapcsolat annak képviselőivel. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a fenti célokat maga elé tűző fotográfia sem kerülheti el a fotótechnika alapos ismeretét, és törekednie kell esztétikai értelemben is értékelhető, értékes képek készítésére. LÁSZLÓ ENDRE HAJNAL Gypsies in a big city This photographic essay endeavours to depict the life of a Wlach Gypsy extended family in Budapest. The photos could not have been taken without several years of fieldwork giving the anthropologist­photographer opportunities to witness the events. The Gypsy family portrayed one of those who could successfully adapt to the rich variety of oppor­tunities offered by the city, who easily integrated into their social environment, but who have also retained many aspects of their traditions.

Next

/
Thumbnails
Contents