Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 1. (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1998)

BALI JÁNOS: „Hungarofradizmus" Egy sportegyesület szimbolikája

gárság erőfeszítéseit, hogy a Fradi-publikummal vívott asszimilációs versenyfutásban ne maradjanak le." (Hadas-Karády 1995:96) 3. A támogatók kilétére és társadalmi státusára részben az elnökség összetételéből, részben pedig a csapat játékosainak alkalmazotti munkahelyéből következtethetünk. A profizmus bevezetése előtt az egyesületek leggyakrabban úgy támogatták a játékosokat, hogy a mecénás tisztes megélhetést nyújtó munkahelyet biztosított a játékos számára. Az MTK I 9 10-es és 1920-as években két ismert játékosa közül Orth Györgyöt a Fürdő utcai Angol-Osztrák Bank mint tisztviselőt alkalmazta, míg Molnár Györgyöt a Magyar Bankba helyezték el, melynek igazgatója, Kálmán Henrik tagja volt az MTK elnökségének (Fekete 1963:24). 4. „A Fradi-szívet örököltem. Egészen pontosan negyedik generációs Fradi-szívem van. Apai nagyanyám apja (vagyis dédapám) építette fel, ingyen, ajándékként a Ferencvárosi Torna Club első pályáját a Soroksári úton. Nem volt ez valami hatalmas stadion, ahhoz viszont elegendő, hogy a múlt század végén, a század elején otthont adjon a fiatal sportág fiatal csapatának. Antony Tamás dédapa olasz származású volt. Ácsdinasztia tagja. A család a Firenze melletti Fiesoléból származott, s talán már a középkor óta dolgozott a Mediciek városának háztetőin. Dédapát a Millennium vonzotta Magyarországra, lehetett itt ácsolni akkor bőségesen. Vállalkozása nagyra nőtt. A Ferencvárosban telepedett le, s itt építette a Ferenc tér 9. számú házat magának és gyerekeinek. A negyvenes években még minden emeleten rokon lakott. Tekintélyes ferencvárosi polgárként részt vett a klubalapításban. A pályáért cserében leszármazottai örökös belépési jogot szereztek minden FTC-rendezvényre." (Egy Fradi-szurkoló vallomása, Nemzeti Sport, 1994- 05. 08.). 5. „Történhet bármi, keletkezhetnek újabb és újabb ügyek, a ferencvárosi közönség többsége szereti Varga Zoltánt. Ezt bizonyítja például egy hatalmas transzparens, amelyre zöld betűkkel pingálták fel a ferencvárosi edző nevét, egy nagy piros szívvel díszítve. Szemben a Fradi-kispaddal..." (Nemzeti Sport, 1996. 12.02.) 6. A Nemzeti Sport 1996. szeptember I I -én címoldalon tudatja: „Háromszor dobbant a Fradi-szív. Ferencváros - Olympiakosz 3:1 (2:1)." Egy másik alkalommal a vízilabdacsapat spanyolországi mérkőzésén megdobbant a Fradi-szív, hiszen előbb Balogh, majd Horváth Cs., majd zárásként Loványi is betalált az amúgy pompásan védő Sostar kapujába" (Nemzeti Sport, 1995. 04. 10.). 7. „Én a lelkemet is kitettem volna, igaz és lelkes, csupaszív Fradi-szurkoló vagyok..." (Részlet egy Fradi-szurkoló leveléből, Sport Plusz Foci, 1995. 04. 01.) 8. Szurkolói szóhasználat. 9. A Fradi dán idegenlégiós futballistájának, Kenneth Christiansennek a Nemzeti Képes Sportnak, 1994- november 8-án adott interjújából kölcsönzött megfogalmazás. 10. Interjúrészlet a Nemzeti Sport 1994- november I I-én Becz Mariannával, a Fradi női kézilabdacsapatának saját nevelésű játékosával készített beszélgetéséből. I I. A Nemzeti Sport szerkesztőjének, Lakat T. Károlynak a jegyzetéből (Nemzeti Sport, 1995. 04. 05.). 12. Zala György, aki az 1992-es és az 1996-os nyári olimpián egyaránt bronzérmet szerzett kenuban, annak kapcsán nyilatkozott a Nemzeti Sportnak, hogy pénzhiány miatt megszűnt a Fradi kajak-kenu szakosztálya. Az újságíró kérdésére, hogy ha korábban is rosszak voltak a körülmények, miért nem igazolt át máshová, Z. Gy. azt válaszolta: „Én eddig is mehettem volna máshová, de a Fradi-szív nem engedte." (Nemzeti Sport, 1995. 09. 07.) 13. „Nyilasit - ha nem is mondja - eltéphetetlen, örök életű szálak kötik a Ferencvároshoz, arra nagyon büszke, hogy a fiai is zöldvérűek..." (Kutasi Róbert sportújságíró jellemzése a Nemzeti Sport 1995. február 20-t számában.) 14- „Az akasztói afférért kár volt, szurkolótársaim igazán megvárhatták volna a mérkőzés végét. Mert így, sajnos, Stadler-mezben kellett a fiúknak befejezniük a bajnokságot." (Részlet egy szurkolói levélből. Nemzeti Sport, 1995. 06. 27.) 15. Európában vannak olyan futballjukról híres egyesületek, amelyeket már csak „totemállatuk" nevén emlegetnek, mint az angol Newcastle („szarkák"), a Norwich („kanárik") vagy a svájci