Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Kerezsi Ágnes: Európa-gyűjtemény

82 morvaországi textíliát vásárolt a múzeum Osztrcsil Józseftől 1912-1913-ban, ing- válldíszeket, ingdíszeket, főkötőket, kötényeket, lepedőszéleket.22 Kisebb vásárlások ugyanebben az időszakban még kétszer történtek, melyek során morvaországi kendőkkel és hímzésekkel gaz­dagodott a gyűjtemény.23 1925-ben Szmil Antaltól kapott a múzeum 15 morvaországi hímzést.24 Helyszíni gyűjtésre egyedül 1928-ban került sor, melynek során Györffy István 19 hímzéssel gya­rapította a gyűjteményt.25 Újabb morva hímzéssel gyarapodott a gyűjtemény 1953-ban, amikor a Miskolci Múzeum, a már említett központi utasításnak eleget téve, több más tárgy kíséretében 3 hímzést, illetve kézelőt adott át a múzeum részére (ltsz.: 53.121.1-53.121.3.). Morvaországi anyag raktárrendezés során is került elő, így 1981-ben egy tányér és egy tál (ltsz.: 81.25.12., 81.25.51). 1972-ben egy 18. századi Mária-szobrot (ltsz.: 72.23.1), 1987-ben pedig egy kontytar- tó fejdíszt (ltsz.: 87.13.196) vásárolt a múzeum Morvaországból. Új gyarapodás és tárgymennyiség szempontjából nem sokkal jobb a helyzet a dél­szláv szomszédainkkal, a szerbekkel, horvátokkal, szlovénokkal, bosnyákokkal sem. Tőlük kü- lön-külön nem túl sok anyagunk van, azok is többségükben textíliák, különálló viseletdara­bok. Megoszlásuk, mint látni fogjuk, nem egyenletes. Van, ahonnan a százat sem éri el a tár­gyak száma, máshonnan pedig ezret is meghaladó tárgyegyüttesünk van. Az összesen 110 tárgyból álló szerb gyűjtemény első darabjai 1904-ben, Czobor Bé­la hagyatékából kerültek a múzeumba. Ezek egyes viseletdarabok, férfiingek, női pruszlikok, kendők, összesen 15 darab (ltsz.: 52119-52132, 52162). Újabb 5 viseletdarabot vett a mú­zeum 1911-ben Prizrenből, 2 köpenyt, 2 ujjast és 1 övét (ltsz.: 89396-89400). Ugyancsak 1911- ben 17 szerb tárggyal gazdagodott a gyűjtemény, melyek kivétel nélkül dísztűk és az 1713. számú törzskönyvi bejegyzés szerint „ismeretlen gyűjtőtől eredő tárgyak” (ltsz.: 90856- 90869, 90902-90904). Ugyancsak bizonytalan eredetű az a 28 darab szerb textília, főleg hímzések és főkötők, amelyek a leltárkönyvben ugyan szerepelnek (ltsz.: 116721-116749), de még törzskönyvi számuk sincs. 1925-ben Szmil Antal 10 szerb hímzést és ingmellet aján­dékozott a múzeumnak.26 1956-ban a múzeum 138 himes tojást vásárolt Krasznai Istvántól, közöttük 2 belg­rádit. 1964-ben és 1965-ben 31 szerb tárgy került elő raktárrendezés során. Ezek elsősorban viseletdarabok, harisnyák, mellény, öv, kesztyű, érmelegítő, sapka, kendők és egy zacskó.27 Sajnos ezek múzeumba kerüléséről semmit nem tudunk. Többségükön csak Szerbia helymeg­jelölés szerepel, két esetben Belgrád kiegészítéssel. Az utolsó szerb darab egy bicska, a Lévay- féle hagyatékból került az Európa-gyűjteménybe 1987-ben (ltsz.: 87.13.215). A horvát anyag száma a szerbnél jóval több, kb. ezerre tehető. Az első darabok 1904-ben kerültek a múzeumba, amikor Giovanni Bettanin kereskedőtől 20 istriai kerámiát vásárolt a múzeum (ltsz.: 55185-55204). A következő 34 tárgyat ismét csak egy kereskedő­től vette a múzeum, a zágrábi illetőségű Berger Sándortól. Az anyag elsősorban hímzett in­gekből, főkötőkből áll (ltsz.: 71599-71632). Nagyon sok horvát textíliát vásárolt a múzeum 22 Ltsz.: 100236-100312, 111957, 111961-111962, 113949-113950. 23 Ltsz.: 101074, 101078, 123044-123050, 123067. 24 Ltsz.: 125892, 125895, 125929-125933, 125942-125943, 125952, 125954, 125999, 126007, 126117, 126380. 25 Ltsz.: 1277727-127738, 127740-127744. 26 Ltsz.: 125869-125873, 125875-125876, 125878-125880. 27 Ltsz.: 64.112.1-64.112.25, 65.165.316-65.165.318, 65.165.400-65.165.401, 65.165.768. 460 Kerezsi Agnes

Next

/
Thumbnails
Contents