Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Fejős Zoltán: Gyűjtögetésgyűjtemény
GYŰJTÖGETÉSGYŰJTEMÉNY FEJŐS ZOLTÁN A gyűjtögetésgyűjtemény a Néprajzi Múzeum egyik legkisebb tárgyi kollekciója. Ennek ellenére a gyűjtemény nem homogén, mert voltaképpen három hagyományos tevékenység - a szorosan vett gyűjtögetés, a méhészet és a vadászat - tárgyait tartalmazza. Tulajdonképpen csak az egyszerűbb és rövidebb elnevezés miatt viseli ma a gyűjtögetésgyűjtemény nevet, mert pontosan a gyűjtögetés-, méhészet- és vadászatgyűjtemény név illetné, amit használtak is hivatalos dokumentumokban az 1950-es években. Az sem állítható, hogy a gyűjtemény tárgyai ezeket a részterületeket a maguk teljességében lefedik, ezért sem egységes az anyag. Mint a Néprajzi Múzeum egy apró szelete a gyűjtögetésgyűjtemény magán viseli az intézmény és a tárgyi emlékanyag gyarapodásának másutt is tapasztalható történeti irányait, esetlegességeit, ugyanakkor a többi gyűjteményhez képest más jellegzetességeket is mutat. A Néprajzi Múzeum 1947-es önállósulásakor kialakított gyűjteményi rendben a gyűjtögetés és a vadászat már meglévő tárgyai két viszonylag önálló alcsoportba kerültek; a gazdálkodás témakörén belül szerepeltek, a szervezetileg osztályt jelentő Magyar Gyűjtemény keretében.1 Ekkor az algyűjtemények egyes tematikus csoportjainak önálló kezelője még nem volt, így a gazdálkodást gondozó Balassa Iván (1947-1951), majd Boross Marietta (1951-1955) látták el a muzeológiai feladatokat a gyűjtögetés tárgyait illetően is. Balassa Iván 1949-1950-ben több meat tárgyat leltározott, Boross Marietta pedig 1954-ben revíziózta az anyagot A kisebb gyűjteményi egységek önállóságára is ekkortól vannak adataink. 1955-től Vincze István került Boross Marietta mellé a gazdálkodás csoporthoz, aki a következő évtől 1961-ig már kifejezetten a gyűjtögetés, vadászat, méhészet egységeket kezelte, de hozzá tartozott a halászat is. Ennek ellenére Boross Marietta később is foglalkozott az anyaggal, 1963-ban közzétette a gyűjtögetésgyűjtemény egyik jelentős tárgycsoportját, a méhlakásokat (BOROSS 1963b). A gyűjtögetés anyagát ezt követően is rendszerint a halászatéval együtt gondozta egy-egy muzeológus, így Erdélyi Zoltán, aki 1962 és 1969 között volt az anyaggal megbízva, vagy Szilágyi Miklós.2 Ezt el1 A gazdálkodás a Magyar Gyűjtemény mint osztály hat alosztályának egyike volt, tárgyállományát ugyancsak hat gyűjteményi csoport alkotta: gyűjtögetés, halászat, vadászat, állattenyésztés, földművelés, közlekedés. Lásd Vargha László főigazgató körlevelét a Néprajzi Múzeum gyűjteményi csoportjainak beosztásáról: NMI 46/1947. 2 A Néprajzi Múzeum éves kéziratos munkajelentései alapján.
