Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

FÜGGELÉK - 1. Általános szempontok a Néprajzi Múzeum gyűjteményeit ismertető-feltáró tanulmány elkészítéséhez

Függelék 929

1. számú függelék. Általános szempontok a Néprajzi Múzeum gyűjteményeit ismertető-feltáró tanulmány elkészítéséhez

Tartalmi-tematikai tagolás

I. Gyűjteménytörténet- A gyűjtemény kialakulása;- a gyűjtemény fejlődése, legjelentősebb gyarapítások, ajándékok, műtárgycserék;- a gyűjteményfejlesztés meghatározó alapelvei, a gyűjtési elvek kitapintható (kimondott vagy kimondatlan) koncepciói és azok változásai, beleértve az esetlegességeket, a nem közvedenül tudományos-muze- ológiai megfontolásokat;- kutatói preferenciákra visszavezethető előnyök és korlátok-anomáliák;- a gyűjtemény sorsát befolyásoló bármilyen múltbeli körülmény (például háborús pusztítás, természetes vagy gondadanság miatti anyagpusztulás stb.).

Ebben a fejezetben a hangsúlyt a gyűjtemény létrejöttét, alakulását befolyásoló felfogásmódok komepciók elemzi re- bnstrukciójára kell helyezni. Ez a komoly elemzőmunka szervesen kapcsolódhat a gyűjtemény történetének kronologikus leírásához, de szerkezetileg attól elválaszthatóan is megírható.

II. A gyűjtemény jelenlegi összetétele- A gyűjtemény belső tagolása a gyűjtemény természetéből adódó szempontok alapján: kor, tárgyféleségek, alapanyagok, műhelyek, stíluskritériumok, használat stb.;- a tárgyállomány geográfiai megoszlása, a lokalizál(hat)adan állomány aránya, jellege;- az első fejezetben kimutatott egyes gyűjtési koncepciók alapján megállapítható aránytalanságok, illetve hiányosságok (például esztétikai, földrajzi, tárgymorfológiai, funkcionális stb. szempontból)- a gyűjtemény „ismertségi” állapota, szakirodalmi feldolgozottsága (például a „sztártárgyak” aránya többihez képest stb.), meghatározó tárgycsoportok;-nyilvántartással összefüggő kérdések, terminológiai problémák;- a gyűjtemény állagvédelmi állapota.

A fejezethez csatolhatok különböző, a gyűjtemény belső tagolását, összetételét mutató számszerű kimutatások, táblázatok, azonban ezek nem helyettesíthetik a leíró-elemző bemutatást.

III. A gyűjtemény jövője- A gyűjtemény jellege (zárt, csak kivételesen bővíthető vagy nyílt, különböző elvek alapján fejleszthető) és az ebből fakadó feladatok, illetve lehetőségek felrajzolása;- a gyűjtemény története, mai tagoltsága és állapota alapján megjelölhető közveden bővítési, továbbépítési szempontok, beleértve az esedeges selejtezés kérdését;- a gyűjtemény önnállóságával kapcsolatos kérdések (például a további tagolás szükségessége, más gyűjteménnyel való összevonás indokoltsága stb.);- újabb tudományos szempontok, felfogásmódok támasztotta követelmények s ezek alapján kialakítható lehetőségek (például a jelenkutatás, kultúrszociológia, az újabb szemléletű történed és jelenkori „anyagi kultúra”-kutatás, a kultúrakutatás (Cultural Studies), fogyasztáskutatás stb.); a kiállításcentrikus gyűjteményfejlesztés kérdése;