Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Sáfrány Zsuzsa: Állattartás-pásztorművészet gyűjtemény

78 Sáfrány Zsuzsa

Az utóbbi, az úgynevezett „pásztoréleti gyűjtemény” anyagából a későbbi gyűjteménybe 584 darab tárgy került: pásztorépítmények, hegyi és erdei pásztortanyák, rovások, bocskorok, erszény- és tűzszerszámok, ostorok, kanászbalták, juhászkampók, sótartók, pásztorkészségek, kásakavarók. A gyűjtemény szintén kiemelkedő példányai a díszesen faragott kásakavarók, ostorok, a pásztorkészségek változatai, a nemzetiségek faragásait is beleértve.

Herman Ottó gyűjtőtevékenysége meghatározó szerepet játszott az állattartás-pász- torművészet gyűjtemény kialakulásában. A millenniumi kiállításra gyűjtött pásztoréleti, pásztorművészeti anyaga nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is kiemelkedő. Hermannak mint az evolucionizmus képviselőjének az volt a célja, hogy a jelenből kiindulva összehasonlító munkával, az ősfoglalkozások tanulmányozása révén az eredetkérdéseket tisztázza. Erre irányultak gyűjtései is. Előbb a halászat tárgyait gyűjtötte össze, majd a pásztoréletre irányult figyelme. Bevallása szerint nem volt elégedett az e téren elvégzett munkával, mert mint írja: „Külön meg kell jegyeznem, hogy a pásztorélet egész anyaga alkalmi gyűjtés eredménye, futó vázlat, mert arasznyi idő alatt nem is lehetett több, de mégis széles körben nagy figyelmet keltett.” (Herman 1898. 31.)

Ugyanitt a gyűjtés célját és lényegét is összefoglalja: „Az »ősfoglalkozások« neve alatt egyesitett csoportnak megvan a maga története; mert eredete szerint még az 1885-iki országos kiállításban gyökerezett; kisarjadzott pedig abból a könyvből, melyet e sorok Írója a kir. magyar Természettudományi Társulat megbízásából szerzett, a melynek czíme »A Magyar Halászat Könyve«, mely 1887-ben jelent meg. [...] a halászat a magyarságnak nemcsak kimutatható, hanem igen jellemző ősfoglalkozása, melynek ma is élő, népies része, a mennyiben ki van kutatva, nemcsak a magyar nemzet, hanem az emberiség szempontjából is történetelőtti korszakok élet- és művelődési viszonyára veti földerítő fényét, világosságát. [...] Ugyanez áll a pásztoréletről; noha meg kell jegyezni, hogy ez a rész inkább csak alkalmi gyűjtés eredménye volt s egyelőre még nélkülözi a mélyreható, rendszeres kutatás erősségeit, a melyek a halászatra vonatkozólag úgy tárgyi, mint történeti és nyelvészeti tekintetben oly bőven megvannak.” (Herman 1898. 3.) „A mi a pásztoréleti részt illeti, ennek is megvan a maga sajátos története. Azon az első, alakuló értekezleten, a mely 1893-ban összejött és Lukács Béla akkori kereskedelemügyi miniszter, továbbá Vaszary Kolos herczegprimás elnöklete alatt tárgyalt, a történelmi főcsoport részletes programja is döntés alá került. Ekkor a főcsoport kilenczedik alcsoportjába a történelmi vadászat, halászat, mezőgazdaság és bányászat volt föl- véve. Engem azonban a történelmi és népies halászat kutatása körül tapasztaltak arra indítottak, hogy a mondott csoportba a pásztor élet fölvételét is indítványozzam, ami el is fogadtatott.” (Herman 1898. 4-5; kiemelés az eredetiben.)

E helyen gyűjtési koncepciója is megfogalmazódik: „A magyar népies pásztorélet ősi vonatkozású tárgyi részének fejtegetése nem haladhat oly biztos nyomokon, mint haladt a halászat rész. Az ok nagyon egyszerű. A pásztoréletre nézve rendszeres nyomozás nem tör- „ tént; összefüggő, reáirányitott történeti kutatás, ennek a mai pásztorélettel való egybevetése senkinek sem jutott eszébe nemcsak nálunk, hanem az előrehaladott nyugaton sem. Ez egyfelől nagy kára az ügynek és a tudománynak is, mert hiszen a nép ősfoglalkozásainak e része rohamosan pusztul, pusztulnak vele a tanúságok is; másfelől nagy veszteségévé lehet a magyarságnak, mert népies pásztorsága tárgyi részének eltűnésével, hatalmas fényforrása apadhat ki saját múltjának, eredetének, a minek pedig megmérhetetlen a jelentősége.” (Herman 1898. 27-28.) „[...] föl kell ismerni a népies részben az ősi elemeket, ha bizton el akarunk igazodni a történelmiekben... Ez pedig fontossága mellett még égetően sürgős is, mert a gaz