Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Fogarasi Klára: Fényképgyűjtemény
736 Fogarasi Klára (Garay 1911; 1936). Magyarország távoli, félreeső területein a kultúra régies elemeit kereste és fényképezte, idős pásztorembereket, akik még hordták a régi öltözetdarabokat, hajviseletet, és egész mentalitásuk, megjelenésük összességében is a régi világra emlékeztetett. Portrésorozatai a későbbi évtizedekben kiteljesedő szociográfiai irányzat előfutárai. Portréi művészi erejűek, noha tudományos szándékkal készültek.36 Ennek az irányzatnak azonban olyan neves folytatói lesznek, mint Györffy István, Gönyey Sándor, Márkus Mihály, Molnár Balázs. Sebők Samu főgimnáziumi tanár a Néprajzi Tár anyagi hozzájárulásával, külső munkatársként fényképezett 1904-ben, elsősorban Fogaras vármegyében. A fényképsorozatok mindig két példányban készültek (az egyiket a Néprajzi Tár kapta, a másik saját tulajdonában maradt). Ez utóbbi kollekció darabjait a helybeli településnek ajándékozva vidéki múzeum alapítását, létrehozását tervezte. Sebők Samunak a Néprajzi Tár igazgatóságával 1904 és 1906 között folytatott levelezéséből kiderül, hogy eredetileg Semayer Vilibálddal egyezett meg abban, hogy az osztály neki fotografálógépet ad kölcsön, folyamatosan fényképlemezeket küld, és megtéríti azokat a költségeit is, amelyek a fényképezés során fölmerülnek (fuvardíj, az őt kisérő diák és saját ellátása a távolabbi utazások alkalmával, sötétkamra igénybevétele a lemezek ki- és behelyezésekor, az előhívás és a kópiák elkészítésének díja a helybeli fényképésznek, csomagolási és postadíj). Ennek fejében Sebők vállalta, hogy az ország távoli pontján, Fogaras és Nagy-Küküllő vármegye románok által lakott falvaiban készít felvételeket. Egy idő után a Néprajzi Tárnak terhes volt a második példány költségeit fedezni. Sebők viszont enélkül valószínűleg nem vállalta a munkát. Pedig ígéretét teljesítette, 26 faluban készített összesen 119 felvételt, elsősorban ünnepi viseletét és építkezést.37 Az általa felkeresett falvak közül 16 faluból máig nincs más fényképünk, csak ez a 70 Sebők-felvétel. Madarassy László a kecskeméti városi múzeum megbízásából 1905 és 1906 között tanulmányozta a kecskeméti puszta életét, bár felvételei már 1904-ből is vannak. 1912-ben jelent meg a Nomádpásztorkodás a kecskeméti pusztaságon című könyve, melynek ajánlásában kifejti, hogy lényegében három adatforrás gyűjtésére törekedett: tárgyi és nyelvi anyag, továbbá fényképek készítésére, amely „megállapodás szerint a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályába került” (Madarassy 1990. VI). Fényképeinek másik, nagyobb csoportja a pásztorfaragás témaköréhez kapcsolódik, de kisebb cikkeihez szintén készített fényképeket (kiskunsági szélmalmok, aratókoszorúk). Semayer Vilibáld mint a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének megbízottja főfelügyelőségi jelentéseiben többek között Madarassy Kecskemét környékén készített száznál több felvételének a Néprajzi Osztály fényképei közé iktatásáról ír.38 Madrassytól az 1905 és 1937 közötti időszakból, de főleg az 1920-as évek elejéről 439 felvétel található a gyűjteményben.39 A szerveződő vidéki múzeumok mindennapi gyűjtési munkáját segítendő született meg 1906-ban Bátky Zsigmond Útmutatója, mely kitér a fényképezésre is. Eltérően a korábbi gyakorlattól - amikor csak a díszes, ünnepi tárgyakat gyűjtötték - Bátky a „jelentéktelennek 36 Ltsz.: 11505-11702,17437-17441,17443-17444, 17447,17449,17451,17533-17570, 23108-23113, 65701-65726, 66421-66467, 68661-68676, 70671-70672, 117501. 37 Ltsz.: 6478-6484,6486-6506, 6508, 6599-6612,6615-6622, 7184-7207,7237-7243,7360-7371, 7498-7510, 7566-7575, 7579-7580. 38 NMI 66/1905. 39 Ltsz.: 7230 és 73658 között több részben, elszórtan.
