Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Fogarasi Klára: Fényképgyűjtemény
734 __Fogarasi Klára Mexikóból és Dél-Amerikából” (FöZY 1996a. 2). A 6000 tárgyból álló gyűjteményhez több mint 600 fénykép tartozott18 A felvételek a katolikus missziók közösségeinek életét, a helyi lakosság mindennapjait, kultúráját dokumentálják, de találhatunk közöttük nemzetközi viszonylatban jelentős műtermekben készült felvételeket is. A fényképgyűjteményben Jankó működése idején még egyenlő arányban voltak a magyarországi és az azon kívülről származó felvételek. Igazgató őri tevékenysége alatt (1894 és 1902 között) a fényképgyűjtemény teljes anyaga 3043 tétel volt. 1240 felvételt az intézmény munkatársai készítettek és adtak le, 915 vásárlás útján, 888 felvétel pedig ajándékozás révén került a gyűjteménybe. A Néprajzi Értesítő 1901-ben Bátky Zsigmond összeállításában részletesen beszámolt a gyűjtemény magyarországi anyagáról. A felvételek száma 1900. december 31-én 1576 volt. Ebből magyar (27 megyéből és a Székelyföld 146 községéből) 913, német (13 megye 23 községéből) 134, tót (15 megye 25 községéből) 223, oláh (12 megye és Erdély 48 községéből) 134, szerb (4 megye 9 községéből) 57, bolgár (1 megye 2 községéből) 39, rutén ( 2 megye 7 községéből) 37, vend (2 megye 4 községéből) 14, horvát (1 megye 1 községéből) 1, cigány (3 megye és Erdély 4 községéből) 24 (BÁTKY 1901b. 15-16). Bátky Zsigmond 1902-ben összegezve az eredményeket ismét beszámolt a gyűjtemény helyzetéről, a gyarapodás módjáról és a magyar anyag összetételéről. „Fényképgyűjteményünk magyar csoportja mintegy 2000 képből áll. Nagyjában háromfélék: ú. m. anthro- pologiai typusok, épület és ruházati felvételek. E gyűjtemény kitünően egészíti ki tárgyi gyűjtésünket. Ott, a hol a tárgyak gyűjtése megszűnik, kezdődik a rajzolás, a fényképezés. Talán felesleges is mondanom, hogy eddigi fényképanyagunk jórészt a Néprajzi Osztály jelenlegi tisztviselőinek felvételeiből áll, csak egy kis része került más úton osztályunkba.” (Bátky 1902a. 356.) A magyar felvételeket gyarapította az Ezredévi Kiállítási Igazgatóság adománya 1900-ban (Néprajzi Értesítő 1900), összesen 182 felvétel,19 főleg település-építkezés és viselet témakörben. A kor szokásához híven a viseletek szinte minden esetben ünnepi öltözetek, a házfelvételek pedig többnyire külső felvételek. A képek szerzői neves fotográfusok: Schabinsky és Tsa (Miskolc), Rupprecht foto (Sopron), Knebel Jenő (Debrecen), Sziget I. fotó Székesfehérvár, Fekete fotó Nagyvárad, Sochán Pál (Turócszentmárton) Ferenczi Lukács (Székelyudvarhely), Plohn Illés (Hódmezővásárhely), Chylinsky György (Debrecen), Vörös Kálmán. Az ennél kisebb, néhány darabból álló sorozatok között is találunk jelentős, a tudománytörténetben később több ízben fontos szerephez jutó fényképeket. Ezek közé tartozik a kolozsvári Dunky fivérek öt felvételből álló riportképsorozata, amely a bánffyhunyadi Kudor Kata lakodalmán készült, és a leltárkönyvi bejegyzés alapján feltehetően Bátky Zsigmond hozta kalotaszegi útjáról (ltsz.: 1766-1767, 1769-1771). A felvételeket Gyarmathy Zsigáné rendelte, hármat közülük saját írása kíséretében Kalotaszegi lakodalom címmel meg is jelentetett (Vasárnapi Újság 1895. 42. évf. 38. szám 625-626). A nevezetes Dunky-felvételek közül a menyasszony közszemlére tett kelengyéjéről készült fénykép szolgált mintául a Néprajzi Múzeum jelenlegi magyar állandó kiállításán látható esküvőt és lakodalmat bemutató terem berendezéséhez, a csetenyés szekérről készült felvétel pedig élethű nagyításban látható 18 Ltsz.: 1020 és 184024 között több részben, elszórtan. 19 Ltsz.: 953-962,1010-1014,1774,1805-1827,1845-1846,1864-1897,1899-1904,1907-1925,1978- 1981, 2045-2051, 2058-2073, 2085-2087, 2089-2102, 2104-2119, 2122-2128, 2146-2157, 2877- 2882, 4084-4087, 4089, 4091-4092.
