Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Szemkeő Endre: Az Ethnológiai Adattár dokumentációs gyűjteménye (EAD)
664 Szemkeö Endre Kliségyűjtemény, 12 500 darab Valamikor fontos önálló gyűjteménye volt a múzeumnak, illetve az Etimológiai Adattárnak. Leltárkönyvi nyilvántartását maga a főigazgató-helyettes, Szendrey Ákos végezte. Az Ethno- graphiában és más néprajzi periodikákban megjelenő illusztrációk nyomatai. Nyomdatechni- kailag ma már használhatatlan. Holt gyűjtemény. A dokumentumok a levéltári szabályok szerint A gyűjtemény állagvédelmi jó körülmények között, száraz, világos raktárállapota helyiségben, könnyen mozgatható zárt karosszekrényekben elhelyezett irattartó dobozokban fekszenek. A raktár évenkénti fertődenítése megakadályozza az élősködők, gombák elterjedését. Az iratok nagy része az e században használatos savas papír, amely a széleken és a hajtások mentén töredezik. Ezzel a folyamatos állagromlással a távolabbi jövőben is számolni kell. A gyűjteménygyarapodás számára férőhely már alig van, így a kéziratos gyűjteményekkel együtt új tárolási lehetőséget kell teremteni. 1991-ig az EAD-n belüli legismertebb doku- Az EAD gyűjtemény ismertsége mentumcsoportot, az NMI-t is csak főigazgatói engedéllyel lehetett kutatni. Ez a levéltári törvény téves értelmezéséből fakadt. így jobbára csak muzeológus kollégák ismerték a cédulamutató (regeszta) alapján, és ennél is kevesebben használták. Általában egy-egy régi gyűjtemény, hagyaték feldolgozásakor fordultak a dokumentumokhoz, illetve olyan kiállítások rendezésekor, amelyek múzeumi, illetve művelődéstörténeti aspektusokat is felmutattak (Laj- tha-, Baráthosi Balogh-, Róheim-, Xántus-, Jankó-emlékkiállítások stb.) Múzeumtörténeti dolgozatához különösen sokat forgatta a történeti irattári anyagot Balassa Iván, Kodolányi János és Selmeczi Kovács Attila, valamint a gyűjtemény jelenlegi kezelője. Az 1990-es években már korlátozás nélkül kutatható az irattári anyag, mely azonban igazán ismertté akkor válik, ha elkészül egy alapszintű levéltári ismertető a múzeum dokumentumairól, és azt az országos könyvtárakban és kézirattárakban, valamint levéltárakban nyilvánosságra hozzuk. Hasonlóan szakmabeli körökben ismert a statisztikagyűjtemény, amelyet mutatói alapján ritkán kutatnak is. Az archívum jellegéből következik, hogy van- A gyűjtemény jellege nak olyan gyűjteménycsoportok, amelyek már nem gyarapodnak, és zártnak tekinthetők. Ilyen a statisztikagyűjtemény, a régi és megszűnt intézmények dokumentumai, a folyóirat-szerkesztések iratanyaga, a kliségyűjtemény stb. A múzeum működése során állandóan bővül és növekszik az NMI, tehát a Néprajzi Múzeum központi irattára, az Etimológiai Adattár és a könyvtár iratanyaga. Folyamatosan gyarapodik a kiállításokkal, rendezvényekkel, sajtóval, idegenforgalommal kapcsolatos dokumentumanyag. Ezek gyűjtése a tudomány- és intézménytörténet szempontjából fontos és indokolt, viszont feldolgozása a korábbi anyagok feldolgozatlansága miatt aggályos. Vannak a múzeumban más szervezeti egységek is, amelyek birtokában esetleg hasonló dokumentáció gyűlt össze, és így fedik vagy jobb esetben kiegészítik egymást. Kiállítási dokumentáció
