Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Szemkeő Endre: Az Ethnológiai Adattár dokumentációs gyűjteménye (EAD)

EAD gyűjtemény 659

rendtartás, községi faiskola, vízrendező társulat, állattenyésztési viszonyok, körállatorvos

C. Ipar és kereskedelem

állandó piac, vásárok, kereskedések száma, szövetkezetek száma, ipartestületek, bányák, gyárak, üzemek, háziipar

5. Községi vagyon és háztartás

középületek, ingatlanok

6. Mily feladatok megoldása volna a legszükségesebb a községben?

Az ívek bal oldalán nyomtatott kérdésekre a jegyzők kézzel töltötték ki a válaszokat. A községek tájékoztató lapjai a megyéken belül ábécérendben vannak lefektetve. Az iratokban földrajzi mutató segítségével kutathatunk.

II. Községlapok (1948), 3199-6018 leltári számok

Ezeket az adadapokat maga a Magyar Szociográfiái Intézet készítette, de már nem volt alkalma kutatásaihoz felhasználni. Ezekben a következő kérdésekre kértek válaszokat:

1. község jellemzői: neve, közigazgatási kategória

2. lakosság száma, népsűrűség

3. házak száma

4. lakóházak anyaga

5. népmozgalom, szaporulat

6. vallási megoszlás

7. nemzetiségi megoszlás

8. olvasni tudók száma foglalkozás szerint

9. népesség: mezőgazdasági, ipari

10. vállalatok száma

11. gazdaságok megoszlása

12. földbirtok

13. 1. világháború utáni földreform

14. művelési ágak

15. külterületi lakosság

16. nagybirtok

17. 1945. évi földreform III.

III. Községi telepítési kérdőívek (1948), 6019-6509 leltári számok

Az 1945 utáni kitelepítések idején a Keleteurópai Tudományos Intézet Államtudományi Intézete a földhivataltól és a telepítési kormánybiztosságtól nyert adatokból összeállította azoknak a községeknek a névsorát, amelyekben telepítések történtek. A községenként négyoldalas stencil adadap csupán Baranya, Bács-Bodrog, Békés, Veszprém megyékből maradt fent (490 darab).