Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Vargyas Gábor: Óceánia-gyűjtemény

ÓCEÁNIA-GYŰJTEMÉNY

VARGYAS GÁBOR

A Néprajzi Múzeum első etnológiai gyűjte- A történelmi, politikai menyei a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajés gazdasági keretek Zi Tárának 1872-ben történt megalapításánál

korábbra, 1847-re nyúlnak vissza. Ez az időszak Európában mindenütt a múzeumalapítások és a néprajztudomány kialakulásának az ideje. Magyarországon az ilyen jellegű érdeklődés kezdettől fogva két irányban nyilvánul meg. Az elkésett polgárosodás, a még mindig egymás mellett élő két kultúra, a „magas” és a „mély” különbsége egyenes úton vezet a reformkortól kezdve a magyar nép, a parasztság kultúrájának megismerése és tanulmányozása, és ehhez kapcsolódóan tárgyi kultúrájának gyűjtése felé.

A magyarok máig sok problémát felvető etnogenezise, ázsiai lovasnomád eredete, viszonylagos „idegensége” az indogermán Európában pedig már nagyon korán, a 18. századtól kezdve ráirányította a figyelmet az Ázsiában maradt „rokonságra”, a magyarok őshazájának kérdésére. Ez magyarázza a 19. század közepétől meginduló tudományos expedíciók sorát,1 melyek fő célja antropológiai, etnológiai és nyelvészeti stb. gyűjtések végzése és ezek révén a magyarság hovatartozásának tisztázása volt. Az érdeklődés kiszélesedésével, a horizontok kitágulásával aztán ezek az expedíciók megvetették az összes földrészre kiterjedő etnológiai érdeklődés alapjait.

Mindezek a kérdések különös hangsúlyt kaptak a magyar állam 1000 éves fennállásának ünnepe táján, 1896-ban. A millenniumi ünnepséggel együtt járó nagy építkezések, múzeumalapítások, nemzetközi kiállítások,2 valamint az egész ünnepséget kísérő hazafias felbuzdulás és végül, de nem utolsósorban az elkésettségét dinamikus fejlődéssel bepótoló magyar kapitalizmus nyújtotta kedvező gazdasági környezet felerősítették az amúgy is meglévő tendenciákat, s mintegy ösztönzést adtak azoknak.

1 Reguly Antal, 1843-1846; Pápai Károly és Munkácsi Bernát, 1888; Zichy Jenő első (1895) és második (1896) kaukázusi expedíciója; Jankó János és Pápay József, 1897-1899 (Zichy Jenő harmadik, ázsiai expedíciója); stb.

2 Például a külön e célra összegyűjtött és létrehozott első magyar szabadtéri néprajzi falumúzeum, a Skanzen, vagy az ún. Néprajzi Missio, amely anyagának egy része a múzeum gyűjteményeibe került.